Amnesty: Tombol az erőszak a világon

A jelentésben 2014 katasztrofális évként szerepel. Hasonlóan fogalmazott budapesti tájékoztatóján Jeney Orsolya is. Az Amnesty International magyarországi igazgatója szerint lesújtó volt az előző év: mármint azok számára, akik szerettek volna kiállni az emberi jogok védelmében, és akik a háborús események színterein élnek.

Ami Ukrajnát illeti, a kijevi, majd a kelet-ukrajnai tüntetésekből kifejlődött harcok polgárháborúvá alakultak, amelybe Oroszország is beavatkozott. Előfordultak emberrablások, főként oroszpárti félkatonai szervezetek által a megszállt Krímben – és mindkét fél által Kelet-Ukrajna konfliktusok sújtotta részein.

Mindkét oldal megsértette a háborús jogot.

A Krímben az oroszok korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés és egyesülés jogát, üldözték az Ukrajna-párti aktivistákat és a krími tatárokat.

Nálunk szerencsére nem dúlnak fegyveres harcok, de azért a magyar kormánynak is bőven kijut a bírálatokból. A kormány lejárató kampányt indított számos nem kormányzati szervezet (NGO) ellen – áll első helyen a Magyarországgal foglalkozó fejezetben. Az Amnesty International úgy ítéli meg, a magyar kormány egyre ellenségesebben viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és szervezetekhez, amelyeket azzal gyanúsít, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával azok érdekeit képviselve cselekszenek. A jelentés ennek kapcsán felidézi a miniszterelnök egyik beszédét, valamint azt, hogy a rendőrség razziát tartott két civil szervezetnél, amely a Norvég Alapból származó pénzek elosztásáért felelős.

A romákkal szemben továbbra is diszkrimináció érvényesül az egészségügyben, a lakhatás terén és a végrehajtó szervek részéről – hangsúlyozza a jelentés.

Emlékeztet arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, az egyházi törvény megsértette a vallás szabadságához fűződő jogot.

Feltehetően a magyar kormánynak is címezve Jeney Orsolya kifogásolta, hogy egyes országokban azért tesznek lépéseket, hogy a menekülteket a határon kívül tartsák – ahelyett, hogy a segítségükre sietnének

(A Fidesz pökhendi reakcióját a jelentésre itt olvashatják - a Szerk.)

Koszovói menekültek Ásotthalom határában. Az orbáni ötlet, a „gazdasági bevándorlók” Magyarországon kívül tartása borítékolhatóan benne lesz az Amnesty International jövő évi jelentésében Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Az Amnesty International a nemzetközi emberi jogi sikerek között tartja számon, hogy hatályba lépett a fegyverkereskedelmi szerződés, amelyet 130 állam írt alá, 62 ratifikált. A szerződés – olvasható – olyan keretszabályozást biztosít, amely korlátozza a fegyverek és lőszerek nemzetközi kereskedelmét.

Ugyanakkor az Amnesty International felszólítja a kormányokat,

többé ne tegyenek úgy, mintha a civilek védelme erejüket meghaladó feladat lenne.

Az emberi jogi szervezet azt is követeli, hogy népirtás esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül egyik se élhessen vétójogával, ne akadályozhassa meg az ENSZ beavatkozását.