Azt nem árulta el a Vodafone, hogy mely országokban hallgatják le az előfizetőket a hatóságok a telefontársaság tudta nélkül, mivel szerinte ez veszélybe sodorná az ott dolgozó kollégáit.
|
A Vodafone először enged bepillantást, mely államok akartak leggyakrabban belenézni az általuk gyűjtött adatokba
Ina Fassbender / Reuters |
A cég országokra lebontva közölt adatokat arról, mennyi megkeresést kaptak az elmúlt egy évben, egészen pontosan 2013 és 2014 áprilisa között. Minden ország másképp és más adatokat ad meg, ezért nehezen összehasonlíthatóak az adatok, és mindegyikhez külön magyarázatot és jogi értelmezést csatoltak.
A cég a jelentésben közölte: reméli, hogy a jövőben transzparensebb lehet, és több adatot is nyilvánosságra hozhat. Felszólították a kormányokat arra, hogy tegyék ezt lehetővé. Szerintük a transzparencia felelőssége elsősorban a kormányokat terheli, nem a kommunikációs nagyvállalatokat.
Magyarországgal kapcsolatban egyetlen szám áll rendelkezésre: ebben az egy évben a magyar bűnüldöző szervek, illetve az igazságszolgáltatás 75938 úgynevezett metaadatra volt kíváncsi, ennyi végzés érkezett hozzájuk. Ebbe beletartozhatnak olyan adatok, mint hogy ki mikor és kit hívott, kinek a nevéhez milyen előfizetés tartozik, annak adatai, illetve a cellainformációk. Azaz a telefon tulajdonosának helyváltoztatását is lehet követni.
A szám azért nehezen értelmezhető, mert egyetlen végzéssel akár több száz adatot is ki lehet kérni, de egyetlen előfizetéshez is kapcsolódhat több végzés, egyes adatokra külön-külön.
|
Biztonságot ígérnek, de nem a titkosszolgálatokkal szemben
Fabrizio Bensch / Reuters |
Fontos megjegyezni, amit a Vodafone jelentése hangsúlyoz: Magyarországon törvény tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a kéréseknek akár az összesített számát, amikor a titkosszolgálatok fordulnak hozzájuk a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben. Ezek tehát még a fenti, közel 76 ezres adatban nem szerepelnek.
Hasonlóképpen tilos nyilvánosságra hozniuk azt is, hány esetben kaptak lehallgatásra, a kommunikáció tartalmának átadására vonatkozó végzést.
Be kell engedni a titkosszolgálat embereit
A Vodafone a magyar jogi háttérről is készített egy másfél oldalas jelentést. Ebben kiemeli többek közt, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint lehallgatásra bíróság, illetve a titkosszolgálatok kérése esetén az igazságügyminiszter adhat engedélyt.
A kommunikációs nagyvállalatoknak pedig kötelességük ezzel együttműködni, sőt, biztosítani a feltételeket a magyar hatóságok számára, hogy a lehallgatáshoz szükséges eszközöket oda beszereljék, illetve munkatársaik azokhoz bármikor hozzáférjenek.
A jelentésben a Vodafone jogásza felidézi: a 180/2004-es kormányrendelet lefekteti: az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles "a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg biztosítani a titkos információgyűjtéshez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit" azaz zárható helyiséget a technikai eszközök elhelyezéséhez, valamint a titkosszolgálat alkalmazottainak bejutását, munkavégzését biztosító feltételeket.
A dokumentum a 2004-es rendelet 6. paragrafusának egy részletét is kiemeli, mely szerint a "külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködése nélkül történik." Azaz, a Vodafone jogásza szerint a titkosszolgálatok közvetlenül férnek hozzá a szolgáltató rendszeréhez, annak saját alkalmazottainak beavatkozása nélkül.
Mi a helyzet más országokban?
Azt a Vodafone is elismeri, hogy a módszertani különbségek miatt nehéz összehasonlítani az egyes adatokat – különböző országok máshogy számolják a kéréseket és másként is kérik ki azokat. Mégsem teljesen felesleges talán idézni néhány példát más országokból.
Nagy-Britanniában nemzetbiztonsági okokra hivatkozva egy év alatt több mint félmillió metaaadatot kértek ki a hatóságok, illetve 2760 esetben a kommunikáció tartalmát is. Ausztráliában ilyen indokokkal több mint hatszázezer adatot adtak ki, illetve 3389 alkalommal tartalmat.
Németországban nemzetbiztonsági okokból 18 ezer metaadatot adtak ki, míg több mint 23 ezer esetben a kommunikáció tartalmát is. (Nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérésekre vonatkozó adatokat Magyarországon nem hoztak nyilvánosságra.)
Feltehetően módszertani okai vannak annak is, hogy a magyarországi adatokkal összehasonlítható típusú kategóriában is elég nagy szórást mutatnak a számok. A rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek eszerint Belgiumban 2, Franciaországban 3, míg Olaszországban több mint hatszázezer metaadatot kértek ki.
Olaszország egyébként a tartalom kikérésében is listavezető: a jelentés szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva több mint 140 ezer esetben kért ki kommunikációs tartalmat.
