Menedékkérő még ennél is több van: eddig 22 és fél ezer embert regisztráltak. A különbség vélhetően abból adódik, hogy sokan a tranzitzónán át léptek az ország területére, de akár lehetnek olyanok is, akiket a rendőrség nem fogott el, hanem maguk jelentkeztek a bevándorlási hivatalnál. Az első félévben egyébként
a kérelmezők több mint kétharmada háborús övezetekből, Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkezett.
Túl sokan ennek ellenére sem részesültek nemzetközi védelemben: május végéig 228 menedékkérő esetében tartották indokoltnak ezt az intézkedést. Ennek egyik magyarázata, hogy a hatályos szabályok szerint a Szerbia felől érkezők kérelmét eleve elfogadatlannak kell minősíteni. A másik ok, hogy sokan nem várják be az eleve kétes kimenetelű eljárás végét, hanem a nyugati határon át illegálisan elhagyják az országot.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tájékoztatása szerint június végén nem egészen 1500-an tartózkodtak a nyílt befogadó állomásokon Balassagyarmaton, Bicskén, Körmenden és Vámosszabadiban. Emellett mintegy 730-an voltak Békéscsabán, Kiskunhalason és Nyírbátorban menekültügyi őrizetben.
A többiek nagy része tehát egyszerűen eltűnt. Ezt támasztja alá az is, hogy Szerbiának május végéig hivatalosan nem egészen száz irreguláris migránst adtak át, de közöttük egyetlen szír, afgán vagy iraki sem akadt. Túl sok embert Magyarország sem vett át: a dublini eljárás keretében nagyjából háromszáz főt küldtek vissza elsősorban Németországból és Svájcból.
A jogvédők adatai szerint a határzár tiltott átlépésen kriminalizálása – tavaly szeptember – óta Szegeden mintegy 2900 esetben indult büntetőeljárás, és 2792 embert marasztaltak el. Az illegális határátlépők többségét tehát nem sikerült bíróság elé állítani.
A kerítés annyiban mégis eredményesnek bizonyult, hogy a rendőrség tavaly június végéig 86 ezer határsértőt regisztrált – tehát az ideinek éppen az ötszörösét –, s abban az időszakban 52 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.
Az idén július 1-jétől hatályos új, nemzetközi és uniós normákkal különben szöges ellentétben álló szabályok alapján
a kérelmezők számának további radikális csökkenésére lehet számítani,
mert akit a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül fognak el, azt rövid úton a kerítés túloldalára – ami jogilag magyar területnek számít - kísérik.
Ha valakinek kedve van, ott várakozhat, amíg bejut valamelyik tranzitzónába, amelyekben naponta 15 embernél többet nemigen fogadnak. Az eljárás vége pedig igen gyakran az, hogy a biztonságosnak minősített Szerbiából érkezők kérelmével érdemben nem is foglalkoznak.
