Megkérdeztük Heisler Andrást, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnökét, hogy személyes benyomásai alátámasztják-e a vizsgálat eredményét. Heisler közölte,
általánosságban is elmondható, hogy eltolódott a társadalom toleranciaszintje.
A hétköznapokban, utcán és buszon aggasztóan gyakran találkozni antiszemita megnyilvánulásokkal.
Bár olyan mértékű zsidóellenességet, amit a felmérés mutat Budapesten, nem lehet érzékelni, Heisler szerint összességében valóban erősödött az antiszemitizmus. Hozzátette: az antiszemitizmushoz valójában zsidók sem kellenek, az antiszemitizmus maga a tudatlanság. Az okokat illetően a gazdasági problémákat emelte ki, nem utolsósorban pedig azt, hogy az oktatási rendszerünk évtizedek óta nem kezeli megfelelően a másságot, a kisebbségek elfogadását, az egymás iránti toleranciát – ami „elborzasztó eredményeket" okoz.
|
Jobbik-tüntetés 2013 májusában a Zsidó Világkongresszus budapesti plenáris ülése alatt
Balogh László / MTI |
Feltűnően magas az antiszemiták aránya a főiskolások és egyetemisták körében, a Jobbik támogatottsága pedig ebben a körben kimagasló. Heisler András hangsúlyozta: a teljes politikai elitnek felelősséget kell vállalnia ezért, és mindent megtenni, hogy a szélsőséges eszméket terjesztő alakzatok ne nyerjenek teret, visszafejlődjenek.
Itt jegyezzük meg: a Medián jelentésében az áll, hogy
az emberek elsöprő többsége – saját bevallása szerint – a privát szférájában nem, csak a nyilvánosságban találkozott antiszemitizmussal.
A megkérdezettek véleményét tehát valószínűleg a média és a politika határozta meg, nem a mindennapi tapasztalat.
A szakértőknek érezhetően vannak kételyeik a felmérés budapesti eredményét illetően. Sik Endre, a Tárki vezető kutatója feltűnő szűkszavúsággal csak ennyit mondott: ez egy olyan kiugróan magas adat, ami további elemzést igényel.
A Medián vizsgálata Kovács András szociológus kérdőíve és módszertana alapján készült. Kovács a Szombat folyóirat honlapján, majd lapunknak nyilatkozva is arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző évi felméréshez képest a mostani adatok sok tekintetben hasonlók, csak a települések szerinti bontásban mutatnak nagy eltérést.
Miközben az erősen antiszemiták aránya a fővárosban a duplájára nőtt, a falvakban az antiszemiták aránya nagymértékben csökkent.
Kovács András úgy látja, ezek a változások nagyon nehezen magyarázhatók, és egyelőre nem tekinthetők bizonyítottnak.
Hann Endre, a kutatást végző Medián igazgatója elmondta: nehezen kommunikálható, de újra és újra előkerülő módszertani probléma, hogy az 1200 fős országos mintának csak kis részét adja Budapest, ebből fakadóan bizonytalan a mérés. Ennyi adat között akadhat olyan, amit „nem tudunk megmagyarázni". Az is lehet, hogy véletlenek következményéről van szó.
Ami viszont a korábbi felmérések alapján biztosnak tűnik: Magyarországon az antiszemitizmus 2010-ben erősödött meg számottevően, a kutatók feltevése szerint nem függetlenül a Jobbik térnyerésétől.
