Most már havonta rendeznek az autógyártók olyan kiállításokat, amelyeken az új, villamoshajtású modelljeiket mutatják be. Ebben a hónapban a magyarországi Mercedes-képviselet volt soron. A helyszín a fóti Élhető Jövő Park volt, ahol – a napelemes és hőszivattyús épület szomszédságában – istállók és villanyautó-töltő oszlopok is állnak. Volt mit tankolni, hiszen két villanyautót, két plug in hibridet és egy elektromos kerékpárt is bemutatott a Mercedes, igaz, ezek közül a tisztán elektromos hajtású B és E osztály forgalmazása idehaza még nem indult meg.
A villanyautók választéka egyébként is messze elmarad a hagyományos belső égésű motorúakétól, és – ahogy azt már említettük – a mennyiség sem jelentős az európai piacon. Vezet a Nissan Leaf (15 ezer db), ezt követi a Renault Zoe (11 ezer db) és a BMW i3-as (9 ezer db), ezentúl elkelt nagyjából ugyanennyi Tesla és VW e-modell.
Itthon szűkebb a kínálat, és hiába növelték immár 65 állomásosra a hét magyarországi városban kiépített töltőhálózatot, a magyar rendszámú villanyautók száma egyelőre nem éri el a nyolcvanat sem.
Ennek oka az is, hogy a hagyományos autók hatósugarának a negyedét sem érik el, s a legolcsóbb modellek is kétszer annyiba kerülnek, mint a hasonló méretű benzinesek, még ha csak Trabant-jelvényes is: hat éve készült az nt jelzésű kombi, ám nem került sorozatgyártásra.
|
Baker Electric Coupe 1913-ból |
Miközben Európa nyugati felén egyre több a töltőállomás és az állami támogatás, itthon túl sok kedvezményt nem kapnak a villanyautók. Néhány helyen ingyen parkolhatnak, ingyen tankolhatnak, sőt arra is van ígéret, hogy zöld rendszámot kapnak majd, és ezzel a buszsávban is közlekedhetnek, de erről egyelőre nem született jogszabály. Igazán előnyös akkor lesz a villanyautózás, ha – Londonhoz hasonlóan – mentesülnek a Budapesten is bevezetni tervezett dugódíj megfizetésétől. Addig azonban inkább csak a közösség érezheti a lokálisan tiszta modellek előnyeit.
Az optimista előrejelzések szerint 2020-ra várható a villanyautók tömeges elterjedése, ami akkor négymillió darabot jelenthet. Ez jelentős mennyiség, de még mindig kevesebb, mint a harmada a tavaly forgalomba helyezett új személyautóknak. A műfajban listavezető Renault-Nissan öt év alatt 222 ezer villanyautót adott el.
Tíz másodperc alatt tankolnak a villanybuszok
Az ajtók záródnak, a busz dinamikusan és szinte hangtalanul suhan a következő megálló felé, ahol az utasáramlás közben újra tankol egy kicsit. Az egészhez elég tíz másodperc, hiszen ennyi idő alatt képes feltölteni a kondenzátorait. Elmarad tehát a macerás és időigényes művelet, vagyis nem kell kábeleket csatlakoztatni, mert az úttestbe épített elektromos hálózatról indukciós módon áramlik a delej a villanybuszba.
A legújabb modellt a kínai Zhu zhou Electric Locomotive építette: a villanybuszt tíz másodperc alatt valóban fel lehet tölteni. Ez öt kilométeres útra, vagyis – városi közlekedés esetén – a következő megállóig elég. Menet közben is tölthetők a dél-koreai Gumi városban közlekedő villamos hajtású buszok, melyeknek két éve építettek tizenkét kilométeres próbaszakaszt. A megszokottnál kisebb akkumulátorokkal szerelt tizenkét próbakocsi aljára erősített berendezések mágneses rezonancián alapuló technológia alkalmazásával kapják az elektromos áramot az útban lefektetett kábelekből. Ezek ugyanis elektromágneses mezőket generálnak, melyeket a berendezésben lévő tekercs felvesz és árammá alakít.
Az ötlet nem új, de még nem terjedt el, ezért most több vállalat is összefogott, hogy egyszerűbb legyen az elektromos autók feltöltése. A Peugeot 1995-ben készítette Tulip nevű városi villanyautóját, amelynek akkumulátorát kábel nélkül – indukciós megoldással – lehetett feltölteni.
A Daimler mellett a Nissan Motors, a Mitsubishi Motors, a Toyota, a WiTricity Corporation és az IHI Corporation vezeték nélküli töltési rendszere is lehetővé teszi az energiaátvitelt a földfelszín fölé vagy az alá helyezett forrás és a járművekre szerelt fogadóberendezés között. A töltés automatikusan történik, amint a jármű huzamosabb időre megáll – nincs szükség fizikai kapcsolatra az autó és a forrás között. A mágneses rezonancia elvén működő, vezeték nélküli töltési rendszer nagyobb távolságban és hatékonyabban viszi át az energiát, mint a hagyományos (például elektromágneses indukciós vagy a mikrohullámú) rendszerek. A 20 centiméteres távolságból is 90 százalékos hatékonysággal, 3,3 kW teljesítménnyel is biztonságosan és felhasználóbarát módon működő rendszer új lehetőségeket nyit a vezeték nélküli töltés terén.
Műszaki háttér
|
Kábel nélkül tölthető Infiniti villanyautó |
A Magnetic Resonance Wireless Charging System, a mágneses rezonanciájú vezeték nélküli töltőrendszer egy tekercsből és kondenzátorból áll a forrás-, illetve a fogadó oldalon, és ezek mágneses rezgéseinek összehangolásával visz át energiát. A rendszer előnye, hogy jelentős mértékű szabadságot biztosít a szükséges infrastruktúra kialakítása terén, hiszen bármely irányba képes energiát továbbítani.