A Magyar Busz Innovációnál készült már gázhajtású, felsővezeték nélkül is közlekedni képes trolibusz, valamint villamos hajtású autóbusz, ami már a második változat. Utóbbi bemutatóján a magyarországi közbeszerzésekről is szó esett, nem véletlenül, hiszen a hazai buszgyártók alig rúgnak labdába itthon.
Idén eddig egyetlen magyar gyártmányú új busz sem kapott rendszámot,
miközben a listát a Mercedes vezeti kilencven darabbal, majd a MAN és a Ford (62-62 db), a Volvo (30 db) és a Setra (11 db) következik. A Carinfo-Datahosue adatai szerint kilenc hónap alatt 273 új autóbusz kelt el itthon, ami hét százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakától.
Ilyen pályán próbál versenyezni a MABI: buszainak kompozitból készült elemei könnyebbek a fémnél, és modulos építési rendszerének köszönhetően méretük variálható, a 6,5 méter hosszú Minimo, valamint a 10,5 méteres Medio és a 11,5 méteres Optimo buszok 50, 71 és 87 férőhelyessé alakíthatók.
A konstrukció hátránya a jármű méretéhez képest hosszú tengelytáv, ami kedvezőtlenebb a fordulékonyság szempontjából.
A modellcsalád legújabb tagja, a Modulo 65 utas szállítására is alkalmas, és 1200 kilogrammos kompozit karosszériája 30 évre készül, nem rozsdásodik, így kisebb a karbantartásigénye. A műanyag elemek nemcsak
könnyebbek és tartósabbak, de biztonságosak is:
ezt az elődmodellek, a NABI által gyártott kompozit buszok USA-ban végzett töréstesztjei is igazolták.
Mátyásföldön, az egykori Ikarus telepen a NABI és a Webasto gyártott exportra buszokat, és itt készültek az Evopro-csoporthoz tartozó MABI új modelljei, többek között az új villamos hajtású.
A gazdaságfejlesztési operatív program keretében 675,1 millió forint uniós támogatással, 1,36 milliárd forintból fejlesztette az Evopro az innovatív környezetbarát városi járműcsaládot, és ahogy Mészáros Csaba elnök-tulajdonos a rendezvényen elmondta, az eddigi támogatást már adóban visszafizették.
Az Evopro-csoport képes arra, hogy 2025-ig
a tömegközlekedés feléhez legyártsa az elektromos, kompozit szerkezetű autóbuszokat.
Ám hiába startra készek, a korábban meghirdetett két hazai elektromosbusz-tenderen először a jármű előírt szélessége miatt nem indulhattak.
Más cégek esetében az ajtók mérete, a jármű fordulási köre, vagy egyéb paramétere volt kizáró ok. A harmadik közbeszerzésen már megfelelt a feltételeknek villanybusz, de mégsem lett befutó.
Pedig nemcsak a gyártó nyerne, ha magyar céget választanának, állította a cég elnöke a bemutatón: szakmai számítások szerint még akkor is előnyösebb hazai gyártású buszt vennie a közlekedési vállalatoknak, ha ugyanannyiba kerül, mint a külföldi, mert a végső elszámolásban 40 százalékkal olcsóbb lesz, hiszen a gyártó cég adókat és járulékokat fizet, vagyis jelentős bevétel jut a költségvetésnek.
