galéria megtekintése

Szarvashibák a trófeák mögött

0 komment


Boros Jenő

Díjat kap a legjobb busz, kamion, terepjáró és persze személyautó, az új technológia és dizájn, egyetlen modellnek olykor több trófea is jut: csak januárban száznál többet osztottak ki, ám sokszor csak évek múlva derül ki, hogy mennyire hitelesek.

Az egyik évben még nyerő márka egy kisebb botrány miatt is lekerül a jelöltlistáról
Newspress 


Vannak napok, amikor négy-öt díjról érkezik hír, akad köztük rangosabb és nemzetközileg elismert, valamint kevésbé híres és kisebb jelentőségű. Van, amelyik csak annak fontos, aki kapja, de több száz az olyan díjak száma, amely inkább adományozójának jelenthet előnyt. Egy hírportál, újság vagy tv-műsor esetében ez reklámdoppingként érkezhet a díjazott termék forgalmazójától, vagyis a díjkiosztó híre mellett megjelenik a díjazott termékről ­szóló hirdetés. A szisztéma olyannyira működik, hogy jó néhány orgánumnál csak olyan márka kerül fel a jelölőlistára, melytől némi szponzoráció is remélhető bizonyos méretű felületek, cikkek megjelenéséhez...

Fontos elem a közönségszavazás, amely újabb klikkeléseket jelent, ezek pedig javítják a hírportál látogatói statisztikáját, szóval van, ahol az olvasók, van, ahol szakírók, van, ahol pedig hírességek döntik el, hogy mit díjaznak. Olykor nem is konkrét autót, hanem a járművekhez köt­hető technológiát ismernek el, lehet ez környezetvédelmet szolgáló eljárás vagy biztonságos közlekedést szolgáló rendszer.

 

Ezzel még közel sincs vége az ­autós díjak sorának, mert léteznek dizájnelismerések, trófeát kaphat az év cége, menedzsere, gyártelepe, beruházása, és még mindig csak a négykerekűek birodalmában szemlézünk, de legalább ilyen gazdag a motorkerékpárok, buszok és teherautók, valamint a mezőgazdasági erőgépek és eszközök ügyében pontozó zsűrik, gré­miumok felhozatala.

Az „év akármijének" díját általában lapok, portálok szakírói és/vagy olvasóközönsége szavazatai alapján osztják ki, olykor nem kis manipulálással. Napra pontosan két éve hirdették ki a legnagyobb európai ­autóklub, a német ADAC szavazásának eredményét, melyen a dízelbotrány miatt mostanság sokat emlegetett VW nyert, mert tényleg a német márka kapta a legtöbb voksot, de csak tizedannyit, mint amennyit végeredményként hivatalosan publikáltak. Nyerni jó még akkor is, ha csak kevésbé jelentős grémiumtól származik a trófea vagy oklevél, ami azért hatásos dekoráció a cégközpont folyosójának falán vagy a főnök szobájában. Például a wolfsburgi VW-központban, ahová özönlöttek az elismerések. Sokat és so­káig tarolt a VW, mely a Golffal meg a Passattal is elnyerte többek között az Év Autója, az Év Világautója és az Év Észak-amerikai Autója címet is, ám a szeptemberben kirobbant dízelbotrány óta többnyire még jelölőlistára sem kerülnek modelljei, ami azért furcsa, mert a zsűrik összetétele alig vagy egyáltalán nem változott, ahogy az autók motorjai sem...

Volt már ilyen: a két legnagyobb európai sajtóbirodalom negyven szerkesztőségének szakújságírói megjelenésekor hozsannákat zengtek a Mercedes újszülöttjéről, az A osztályról, aztán néhány hónappal később teljesen ellentétes, vagyis a jármű biztonságát keményen kritizáló cikkeket publikáltak, miután 1997-ben a kevésbé tekintélyes svéd Teknikens Vard stábja bebizonyította, hogy kettős sávváltási manővernél nem éppen stabil a legkisebb Merci. A jávorszarvastesztként elhíresült eset után a szarvashibát elkövető szerkesztőségek mindenkin túl akartak tenni, olyannyira, hogy a látvány érdekében a megismételt próbákon nem gyári abroncsokat szereltek az autókra, így a fotókon levegőben voltak a kerekek. Hasonló trükköt alkalmazott az ADAC egykor a német piacon túlságosan is jól szereplő Dacia lejáratására...

A jávorszarvasteszt egyébként sem túl életszerű, mert fékezés nélküli manővert írt elő, amit a profik könnyen teljesítenek, ám ­hasonló szituációban az autósok többsége ösztönösen fékezéssel is megpróbálja stabilizálni a járművet, ami blokkolásgátlóval nem is rossz döntés, hiszen az ABS-nek éppen az lényege, hogy ilyenkor is irányítható marad az autó, persze a fizika határain belül.

Vannak díjak, amelyeket nem tesznek ki a falra, ilyen például a legrosszabb vagy a legmegbízhatatlanabb járműveknek járó, melynek listáján szerepelt a Pontiac Aztek, amely nemcsak modellként, hanem márkaként is eltűnt a süllyesztőben, emlékét már csak a Knight Rider filmsorozat Kitje idézi.

Las Vegas után Detroit

A héten 23. alkalommal hirdették ki Detroitban az év észak-amerikai személyautója győztesét: az 53 szakújságíróból álló zsűri a trófeát a Honda Civicnek ítélte, a sportterepjárók között a Volvo XC90-es lett az első. A versenyen eddig 12-szer nyert hazai, ötször európai, négyszer japán és kétszer koreai autómárka. A Volvo XC90-es megkapta az Év Női Autója címet is. Las Vegasban a Consumer Elect­ronics Show-n (CES) a Skoda Smart Gate nyert, mert a legjobban kap­csolja össze az autót és a telefont: a rendszer része a Fabia, a Rapid, az Octavia, a Superb és a Yeti modellnek. Európában az Év Pickupmodellje címet a Nissan NP300-as Navarra, a nemzetközi Év Haszonjárműve díjat pedig a Volkswagen Transporter T6-os kapta, a legnagyobbaknál az Iveco Eurocargo kamion és az Iveco Magelys busz lett az első.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.