galéria megtekintése

180 pilótával indul a maratoni száguldás

0 komment


Boros Jenő

Újabb klasszikus tér vissza a legendás maratoniba, amelyen a dobogós pezsgőlocsolást kezdték.

Brad Pitt indítja az idei 24 órás versenyt, nem véletlenül, hiszen szerepel a készülő Le Mans-filmben, amely a Ford és a Ferrari 1960-as évekbeli rivalizálásáról szól. A Go like hell forgatókönyvét a rendező Michael Mann írta Brock Yates amerikai újságíró Enzo Ferrariról szóló könyve alapján. A rajtzászlós indító szerepet 1971-ben Steve McQueen, 1996-ban Alain Delon, 2002-ben pedig Luc Besson alakíthatta.

Szombaton hatvan autó 180 pilótája indul a maratoni száguldáson, ahol az nyer, aki a legtöbb kört teszi meg, a leggyorsabbak esetében ez ötezer kilométert jelent. Már ha nem történik különösebb esemény. Márpedig a Le Mans krónikája nem éppen unalmas, és idén sem lesz az, hiszen a Porsche után a Ford is gyári csapattal tér vissza a legendás maratonira, ahol a nézőszám háromszázezernél kezdődik.

A hatvanas években még benzinesek uralták a mezőnyt

 

Le Mans-ban történt az autósport legnagyobb tragédiája: 1955-ben a korábbi években győztes Mercedes Ezüst Nyila a tribünbe repült, és ­Pierre Levegh kigyulladt autójától a pilótán kívül még nyolcvanhárman meghaltak. A tragédia után Svájcban betiltottak mindenféle ­autóversenyzést.

A Le Mans leglátványosabb repülése is a Mercedeshez fűződik: az 1999-es futamon az egyik emelkedőn a lapos padló alá szoruló szél felkapta az áramlástanilag túlságosan tökéletes CLR–GT1-es sportkocsit, mely az út menti erdőbe repült.

A 24 órás verseny ötletgazdája, Charles Faroux francia újságíró és Emile Coquille olyan versenyeket favorizált, melyeken a gyártók nemcsak autóik sebességét, de tartósságát is bizonyíthatják, mind nappali, mind éjszakai körülmények között. A háborús éveket leszámítva 1923 óta minden évben megrendezték az immár sorozattá bővült Le Mans versenyt, melyen eleinte autónként kettő, 1977-től pedig három versenyző váltogatta egymást.

A hőskorban még nem a volán mögött, hanem a boksz előtt várakoztak a pilóták, akik a rajtjelre rohanhattak kocsijaikhoz. A gyorsabb elindulást segítette a bal oldali kulcs, vagy startgomb. 1928-ban a Le Mans-autókon használtak először elektromos ablaktörlőt, 1923-ban tompított fényszórót, és a dobogós pezsgőfürdőzés is a maratoni verseny szülötte. A győzelmi aktus a Ford GT40-es diadala után vált hagyománnyá: az 1967-es Le Mans 24 órás versenyt nyerő Gurney és Foyt a pódiumról locsolta az örömmámorban úszó ifjabb Henry Fordot és a versenyautó-építő Caroll Shelbyt, meg a riportereket, akik korábban csúfos kudarcot jósoltak a pilótapárosnak.

Az idei futam egyik favoritja, az Audi két R16-os hibriddel indul
Gyártó

A sikeres GT40-es egyébként bosszúból született: az ifjabb ­Henry Ford ­többszöri próbálkozás után sem tudta megszerezni a Ferrarit, ezért megépítette saját sportkocsiját. 1969-ben az ­Ickx–Oliver páros 5233 kilométer után is csak százhúsz méternyi előnnyel lett első a 24 órás futamon, ez ihlette a La Ronda Infernale (Pokoli kör) című filmet.

Csúcskategória

Az LMP1-ben, vagyis a prototípusok mezőnyében idén is együtt versenyeznek a gyári és a privát csapatok: a tavalyi győztes Porsche és a korábban domináns Audi, valamint a Toyota két-két hibriddel készül a versenyre, míg a privátok mezőnyé­ben két Rebellion- és egy ByKolles-gép indul.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.