Doros Judit Potyog a lotyó című írásában (október 9.) említi, hogy – karbantartók hiányában – az egyik iskolában a Klik a tornaterem (valaha) karokkal és rudazatokkal működtethető ablakainak bedeszkázásával orvosolta a nyitószerkezet hibáit. Pedig erre sokkal egyszerűbb módszer is létezik.
Az elmúlt nyár jelentős részét az Uzsoki Utcai Kórházban volt szerencsétlenségem eltölteni. A karbantartás, állagmegóvás itt is ismeretlen fogalom. Hogy kinek a hibájából, azt nem kötik a beteg orrára. A presztízsberuházás keretében súlyos tízmilliárdokból példaértékűen bővített-felújított kórház egy-két évtized múlva a János kórház mai állapotába kerül majd – ez már most látható.
A falakról-sarkokról az élvédők fele már hiányzik, többtucatnyi helyen szivárgások nyomai fedezhetők fel az álmennyezeteken, a nedvességtől mállik a gipszkarton, másutt a padlóburkolat van összetörve. A padok, székek egy része használhatatlan, a csapok, zuhanyok egy része nem működik, a lámpatestek egy része nem világít. Akadnak LED-del működő vészirányjelzők, amelyek évek óta őrjítő berregéssel-zúgással villognak, némelyik WC sem használható.
