galéria megtekintése

Vagy nő, vagy nem

2 komment


Tamás Gábor

A földművelésügyi miniszter a sertéshús forgalmának 10-15 százalékos bővülésére számít az általános forgalmi adó kulcsának ja­nuár elején életbe lépett csökkentése nyomán. Továbbá arra, hogy a magyar családok élelmiszerköltsége összesen 25 milliárd forinttal csökken az idén. És hogy az árak továbbra is tartósan alacsonyak maradnak, a növekvő kereslet segít a nehéz helyzetbe került termelőkön.

Az élelmiszerek – tágabban értelmezve a megélhetési költségek – csökkentésének szükségességébe komolyan belekötni lehetetlen. Előttünk az aktuális statisztika: az átlagkeresetből élő családok többsége heti legfeljebb két alkalommal vásárol húst, és keresményének a rezsiköltségeken túli maradványa nem egészen 65 százalékát az úgynevezett alapélelmiszerekre költi. Innen nézve a kormányzati lépés részben szociálpolitikai intézkedésként is felfogható – ami persze egyben jól „kommunikálható” is, bár drámai áresést nem látunk a boltokban.

Csakhogy a döntés nem ebből a megfontolásból született. A legális sertéstartó szakma (is) évek óta elszánt birkózásban van a mindenkori kormányzattal azért, hogy a csalásért szinte üvöltő 27 százalékos áfakulcs alacsonyabb legyen, következésképpen fehéredjen ki az ágazat, adjon a bevételeiről mindenki számlát. Ezzel szemben szomorú céhbeli becslés szerint a tavaly bevezetett, durva alapanyagra, vagyis a félsertésre bevezetett forgalmi százalék csökkentése után tíz levágott magyar hízóból továbbra is legalább 2-3 feketén kel el (optimista változat), mások akár a teljes vágott állomány felét is a szürkezónába sorolják. Az alacsony adókulcs valóban kicsalogathat ebből sok, eddig feketén eladott hústonnát, és ez fontos. A kormányzat azonban – Orbán Viktor személyesen – a hárommilliós hazai sertésállomány megduplázódását ígérte ­2020-ig. Bár van a darabszámban némi szerény elmozdulás, egyelőre mégis csak világszégyene helyzet állt elő: pompás adottságaink ellenére jelentős importra szorulunk, ez pedig a pultbeli árakat is befolyásolja. Az áfacsökkentés valódi hatása tehát a jól propagálható állománynövekedési adatokban mutatkozik majd meg, mert látszanak azok a sertések is, amelyek eddig könyvelési árnyékba húzódtak, miközben a termelés valójában alig növekszik. Lesz viszont egy újabb rubrika a kormányzati „jól teljesítésben”.

 

Ráadásul az intézkedés nyomán immár sorban áll a fél magyar élelmiszerszektor is: nekünk miért nem jár hasonló kedvezmény? Netán azért, mert Mészáros Lőrinc felcsúti földműves gazdálkodó a sertésvonalon küzd a konkurenciával? Mitől kevésbé népélelmezési cikk a csirkeszárny, a tej, a kenyér vagy az olcsó párizsi, mint a sertéstarja? A kérdésekre természetesen részben költségvetési jellegű válaszok érkeznek (most éppen ennyi az ország teherbíró képessége), másrészt ígéretek, miszerint elemezzük a lehetséges továbblépés módjait. És persze a bizakodó nyilatkozatok arról, hogy miként is nő majd a fogyasztás mifelénk. Aztán vagy nő, vagy nem.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.