A földművelésügyi miniszter a sertéshús forgalmának 10-15 százalékos bővülésére számít az általános forgalmi adó kulcsának január elején életbe lépett csökkentése nyomán. Továbbá arra, hogy a magyar családok élelmiszerköltsége összesen 25 milliárd forinttal csökken az idén. És hogy az árak továbbra is tartósan alacsonyak maradnak, a növekvő kereslet segít a nehéz helyzetbe került termelőkön.
Az élelmiszerek – tágabban értelmezve a megélhetési költségek – csökkentésének szükségességébe komolyan belekötni lehetetlen. Előttünk az aktuális statisztika: az átlagkeresetből élő családok többsége heti legfeljebb két alkalommal vásárol húst, és keresményének a rezsiköltségeken túli maradványa nem egészen 65 százalékát az úgynevezett alapélelmiszerekre költi. Innen nézve a kormányzati lépés részben szociálpolitikai intézkedésként is felfogható – ami persze egyben jól „kommunikálható” is, bár drámai áresést nem látunk a boltokban.
Csakhogy a döntés nem ebből a megfontolásból született. A legális sertéstartó szakma (is) évek óta elszánt birkózásban van a mindenkori kormányzattal azért, hogy a csalásért szinte üvöltő 27 százalékos áfakulcs alacsonyabb legyen, következésképpen fehéredjen ki az ágazat, adjon a bevételeiről mindenki számlát. Ezzel szemben szomorú céhbeli becslés szerint a tavaly bevezetett, durva alapanyagra, vagyis a félsertésre bevezetett forgalmi százalék csökkentése után tíz levágott magyar hízóból továbbra is legalább 2-3 feketén kel el (optimista változat), mások akár a teljes vágott állomány felét is a szürkezónába sorolják. Az alacsony adókulcs valóban kicsalogathat ebből sok, eddig feketén eladott hústonnát, és ez fontos. A kormányzat azonban – Orbán Viktor személyesen – a hárommilliós hazai sertésállomány megduplázódását ígérte 2020-ig. Bár van a darabszámban némi szerény elmozdulás, egyelőre mégis csak világszégyene helyzet állt elő: pompás adottságaink ellenére jelentős importra szorulunk, ez pedig a pultbeli árakat is befolyásolja. Az áfacsökkentés valódi hatása tehát a jól propagálható állománynövekedési adatokban mutatkozik majd meg, mert látszanak azok a sertések is, amelyek eddig könyvelési árnyékba húzódtak, miközben a termelés valójában alig növekszik. Lesz viszont egy újabb rubrika a kormányzati „jól teljesítésben”.
