galéria megtekintése

Tudós csend

5 komment


Rab László

Nehéz lehet úgy kutatni a migrációt, hogy közben az ország vezetői el- és továbbzavarják tőlünk a bevándorlókat. Ha kisebbségkutatóként munkaerőpiaci lehetőségeket emlegetünk a népvándorlás kapcsán, de a politika a legdurvább eszközökkel akadályozza mindezt, abból mi jön ki?

A Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának kutatói nemrég egy héten belül kétszer léptek elő a félhomályból a félénk javaslattal: meg kellene gondolni, hogy a migránsokat hogyan lehet integrálni munkaerő-hiányos hétköznapjainkba. Lám, a migráció folyamataival foglalkozó kutatóműhelyek elemi vágya volna, hogy kutassák a népek mozgását, miközben az orbáni mainstream a beáramlás teljes lenullázására törekszik.

A magyar tudósokat nem segítik az idei befogadási adatok sem. Az általuk „megvizsgált” 132 ezer menedékkérő közül ebben az évben eddig éppen huszonkettő menekült kapott Magyarországon menedéket. Mégis, a migráció kutatását leginkább az akadályozza, hogy Orbán Viktor népek kultúránkra törő özönét vizionálja, mellette Lázár János is el szokta mondani, hogy egyetlen menekültet sem veszünk vissza Európából, amikor pedig a tudósok a kormányzati lázálmokat hallgatták az Akadémián, Szijjártó Péter éppen az osztrák kancellárt csuklóztatta. De mindez azóta is nap mint nap ismétlődik. Miközben rajtunk kívül mindenki más valódi menekültek valódi problémáival küzd.

 

Úgy kutatni valamit, hogy az voltaképpen csak elméletben létezik: ez a magyar tudósok előtt álló valódi kihívás. Meglehet, hogy nem tudnak ennek eleget tenni, mert tárgyukat távol tartják tőlük, ezért aztán inkább leszögezik adott pillanatban, hogy az országok fejlődésében a globális kihívások, így például a klímaváltozás hathatós kezelése kiemelkedően fontos feladat. Hát persze. Ellenkező esetben ugyanis újabb menekülthullám is várható.

Hiába akarnának azonban a tudósok minden metodikai szabálynak megfelelő kutatásokat folytatni (amelyeket most kénytelenek lesznek átengedni a német kollégáknak), amikor azzal a kormányfői rémálommal kell szembesülniük, hogy „megmozdult a történelem, és ha nem vigyázunk, ránk dől a valóság”.

Nem mellékes, hogy ezt a megállapítást nemrég éppen az akadémia születésének 190. évfordulóján is közzétette a miniszterelnök. Akkor, 1825-ben egyébként Felsőbüki Nagy Pál „hevesen kikelt az elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolták nemzetünk és nyelvünk érdekeit”.

Ezután ajánlotta fel Széchenyi gróf birtokainak egyévi (60 ezer forintos) jövedelmét, és kezdhette meg munkáját a Magyar Tudós Társaság.

Nem szeretnénk ötleteket adni a nemzet legkiválóbb elméinek, migrációkutatási ügyekbe sem szólnánk bele. Csöndben mondjuk, indulat nélkül: ha a tudósok és a szellem más emberei valamivel nem értenek egyet, akkor ki kell állni, és meg kell védeni a politikától a tudományt, a művészetet. Különben orrukra koppint a kiszámíthatatlan történelem.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.