A világ legismertebb vezetői – értve ezalatt az EU-t és az USA-t, meg persze a két gazdaságpolitikai integráció világcégeit – mintha az ismeretlen háttérhatalmak kottájából játszanának: a TTIP (az USA és az EU közötti szabad kereskedelmi megállapodás) egész története olyan, mintha direkt a chemtrailhívők kedvéért találták volna ki.
Létezik itt Európában egy Európai Unió nevű konglomerátum, amelynek talán legfontosabb alapdokumentuma – bizonyos megszorításokkal: „alkotmánya” –, a lisszaboni szerződés egy demokratikusabb és átláthatóbb Európát ígér az itt élő polgároknak. És létezik odaát, az óceán túloldalán az Amerikai Egyesült Államok, amelynek az alkotmánya (mindenféle megszorítás nélkül) az igazságosság, a közjó, a szabadság és a törvény előtti egyenlőség megvalósítását nevesíti az amerikai unió céljaként.
Ez a két szerveződés pedig immár több mint egy éve munkálkodik egy egyezménytervezet elfogadásán, amely legalább olyan mértékben átformálja majd az egyszerű emberek hétköznapjait, mint amennyire az Orbán-kormány szeretné a magyar polgárok életét – de ennek a pontos tartalmát néhány beavatott politikuson és nagyvállalati lobbistán kívül senki nem ismerheti meg, amíg csak el nem fogadják.
