Mivel ez a gyakorlat szemben állt számos nemzetközi egyezménnyel, az alkotmánnyal és a közoktatási törvénnyel (valamint a vallási és erkölcsi előírásokkal), a magyar bíróságok következetesen a szegregáció megszüntetésére kötelezték a fenntartókat. Legutóbb egy nyíregyházi iskola esetében, amely a roma gyerekek integrációja helyett egészében az elkülönítésüket szolgálta. Az emberi erőforrások lelkész-minisztere többször is támogatásáról biztosította ezt a szándékai szerint elkülönítő iskolát.
A bíróság végül nem neki és a fenntartó egyháznak adott igazat, hanem a jogvédőknek, akik bebizonyították, hogy az az iskola végső soron szegregál, ami szükségszerűen jelenti a társadalmi hátrányok konzerválását, még akkor is, ha az elkülönített felzárkóztatásban egyedül Magyarországon hívő egyházi és kormányzati vezetők mást remélnek. Kutatások eredményei és tudományos evidenciák cáfolják őket.
A faji alapú szegregáltság önmagában az elkülönítés által veszi el az esélyt a tényleges felzárkózástól és a társadalmi integrációtól. Éppen ezért ellenzik azok is, akik nem a vallási-erkölcsi elvekből indulnak ki. Az integráció nem könnyű. De a civilizált világ arra jutott, hogy mégis ebben a keretben kell a problémát megoldani. Mi a válasza a minisztériumnak arra, hogy a bíróság szerint törvénytelen, mert szegregációs gyakorlatot támogatott? Pontosan ugyanaz, mint amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt egy törvényt.
Alkotmányellenes? Jó, akkor beleírjuk az igazunkat az alkotmányba. Vagy alaptörvénybe, ahogy ők nevezik. Ők, a Fidesz, mindent izomból intéznek. A nyíregyházi szegregáció elmarasztalása után is: törvényesítik a szegregációt. A kormány a köznevelési törvény módosításába becsempészett egy olyan paragrafust, amely megengedi a miniszternek, hogy maga döntse el, milyen intézmények esetében lehet felzárkóztatás címszó alatt a roma gyerekeket elkülöníteni.
Mint szükségállapotban. Van az általános jog, amit fel lehet függeszteni. Tilos bírósági eljárás nélkül fogva tartani valakit, de kivételesen megengedjük a miniszternek, tábornoknak, fővezérnek, hogy maga döntse el, kit mennyi időre kell elzárni. Tilos a szólás szabadságát korlátozni, de megengedjük a főtitkárnak, a kormányzónak, az elnöknek, hogy maga döntse el, milyen véleményeket kell mégis cenzúrázni.
Balog Zoltán maga fogja eldönteni, mikor alkalmazható faji elkülönítés Magyarországon. Meghökkentő az a kitartás, amellyel eljutott idáig. Tulajdonképpen ez volt az az ügy, amiért a legkövetkezetesebben küzdött miniszteri tevékenysége során. Legalizálni a szegregációt. Ez is elvégeztetett.
