Mi is a botrányos abban, amit Huszár polgármester mondott? Hogy vannak, akik a keresztény Európát az iszlám ellen akarják hangolni? Vagy az, hogy üzleti körök anyagi érdekből törekedhetnek erre? Vagy az, hogy egy állam állhat mögöttük? Vagy az, hogy ez a zsidó államnak nevezett Izrael? Ha másik államot mond, nincs botrány? Mert Izraelről – a zsidókról – nem lehet azt mondani, amit bármely más államról, avagy bárki másról lehet? Ugye milyen szépen eljuthatunk logikus kérdések láncolatán át az antiszemiták igazolásáig? Egy olyan mondattól, amelyet már az sem tart vállalhatónak, aki kimondta? Hogy van ez?
Van az úgy, hogy bizonyos állítások konkrét tartalma és üzenete nem esik egybe. Az üzenet világos azoknak, akiknek szól, s akik ellen szól, de nem vezethető le az állítás tárgyilag megfogható tartalmából. Így lehet botrányos üzeneteket botránymentesen célba juttatni. Ha az állítás és az üzenet egybeesik, akkor az állítás is szalonképtelen, és nincs értelmezési probléma. Miként a nyilashonlapok és -kiadványok esetében, melyek nem is tartanak igényt a szalonképességre.
Ha az állítás és az üzenet kellő távolságban van egymástól, vagyis a megfogalmazás eléggé „politikus", a megfogalmazó eléggé sunyi, akkor nincs botrány. A polgármester úr pozíciójánál fogva nem mondhat le a szalonképességről, de élőszóban, zárt körben vélve magát, nem is volt eléggé körültekintő, azaz sunyi.
