Országimázs 2.0

A 100 m hát döntője. A szpíker Katinkát szólítja, mire az udvariasnál már jóval nagyobb éljenzés tör ki. Beugrik a vízbe, persze megint nyer, óriási ünneplés, a döntőt követő sajtótájékoztatón pedig a moderátor már külön kiemeli: a magyar úszó a riói játékok első kétszeres bajnoka.

200 m vegyes. A hangszórókból üvölt a bűvös mondat: az ötös pályán Hosszú Katinka. Tombol az aréna, Katinka ismét első, az eredményhirdetésnél a legtöbben már felállva tapsolnak, sajtótájékoztatós emberünk pedig elmondja, Hosszú az első, aki egyéni számban három aranyat nyert Rióban.

200 m hát. Az uszodában már a döntők kezdete előtt hangolják az embereket, a kivetítőn bejátszás pereg, s egyszer csak feltűnik négy brazil szurkoló, kezükben lepedő, amelyre ennyit írtak kézzel: Katinka. A riporter faggatja őket, elmondják, lelkes rajongók és szurkolnak, hogy Hosszú a negyedik aranyát is megszerezze. A hangosbemondó ezúttal a négyes pályára szólítja Katinkát, ő belép, az emberek pedig imádják, ünneplik, talán már örökbe is fogadnák, de nem adjuk. Minden mozdulatát lesik, figyelik, majd sokadszor is beugrik az olimpiai uszoda vízébe, és... Kikap. A közönség azonban mit sem törődik ezzel, s miután kellően megünnepli a győztes amerikai Maya DiRadót, a második helyezett, levegőért kapkodó, de azért mosolygó Hosszú kapja  a nagyobb tapsot.

Kiderült, ő sem gép. Ember, aki sokszor győz, néha azonban legyőzik. Lehet, elbukott egy aranyat, de újabb híveket nyert, mi pedig immár hivatalosan is gazdagabbak lettünk valakivel, akinek a neve hallatán Brazíliától Amerikán át Ausztráliáig rávágják: Magyarország.

Ő Hosszú Katinka, ezekben a napokban a világ talán legismertebb magyarja.