galéria megtekintése

Meghalni a Krímért

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 13. számában
jelent meg.


Szőcs László
Népszabadság

Háború zajlik, ha aszimmetrikus is Nigéria északi részén, Afrikának a Szaharát keletről nyugatra átszelő Szahel-övezetében pedig általában. Államok küzdenek terrorszervezetekkel. Ez mégis viszonylag keveseket érdekel a világban.

Ami a Krímben történik, arra viszont mindenki figyel, akit foglalkoztat a világpolitika. Nem, háború nincs, egyelőre. Senki nem lő senkire, nincsenek halottak. Konfliktus és intervenció viszont van. Világpolitikai játszma része, bármi is történik, igazi nagypályásokkal, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, a NATO-val, még „Európával” is. Nehogy elfelejtsük, ott van Ukrajna is, szegény. Az úgynevezett Ukrajna...

Péntek éjjeli hír volt, épphogy bepréseltük a szombati lapba: orosz fegyveresek törtek be egy krími ukrán bázisra. Ellenállásba nem ütköztek. Lövések nélkül mentek be. Egy idő után kivonultak, a kifelé utat már ismerték jól...

 

„Azért jöttek ránk, mert már csak mi maradtunk a végére... A többi bázist előzőleg körülzárták, ellenőrzésük alá vonták”, nyilatkozta egy ukrán illetékes. Játszma ez. A parancsnok megmondja a katonának, mi a teendője, és a parancsnok felett is áll valaki, aki neki megmondja. Ha ezt lépik, akkor te ezt, mire ők meg azt...

Magára valamit adó, szuverén országgal nem történhet meg ilyesmi. Normális esetben, mármint. Ámde vannak nem normális esetek is. Moldova naponta sipákolhatna, hogy ottfelejtette magát náluk a szovjet hadsereg egy része. Csak ez már negyedszázada történt, senkit nem érdekel, maguk is beárazták. Az ott ma a Dnyeszteren túli terület, fővárosa: Tiraszpol. Ahogyan a grúzok is hullathatnak könnyeket Abháziáért és Dél-Oszétiáért, az azeriek is Hegyi-Karabahért, fővárosa: Sztepanakert...

"Napok kérdése, s papír lesz róla: a Krím leghőbb vágya, hogy az orosz föderációhoz csatlakozhasson."

Nem, a Krím már nem lesz de facto ukrán. Ahogy a második világháborúban nem akart senki meghalni Danzigért, most nem akaródzik meghalni Szimferopolért. És minek is? Napok kérdése, s papír lesz róla: a Krím leghőbb vágya, hogy az orosz föderációhoz csatlakozhasson.

E sorok írója napi szerkesztőként már bánja, hogy nem tette be a lapba a bő egy hónappal ezelőtti gagauz népszavazást. Mára felértékelődött a sztori. „A gagauz szavazók elsöprő többsége utasította el a Moldova Köztársaság autonóm tartományának Romániához, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozását... A referendumon résztvevők 98,4 százaléka utasította el az uniós csatlakozást, helyette országát szívesebben látná a volt szovjet tagköztársaságok által életre hívott vámunióban”, tudósított ellenben az Erdély.ma hírportál. Gagauzia 1800 négyzetkilométert tesz ki, 156 ezren lakják, a fővárosa: Komrat.

A nemzetközi jog nem kedvez a szeparatizmusnak, írtuk a minap. Nem népek hozzák létre a paragrafusokat, hanem államok, érdekeik szerint. Székelyeket, baszkokat nem szokás a nagy ENSZ-konferenciák asztalához ültetni aláírni, Romániát, Spanyolországot igen. Ám a Krímnek nagy állami barátja is van: Moszkva maga. Pont elég lesz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.