galéria megtekintése

Leszavazva

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 26. számában
jelent meg.

Halmai Katalin
Népszabadság

Nem ez az első és nem is az utolsó eset, hogy a többség leszavazza a kisebbséget – jegyezte meg egy brüsszeli bennfentes arra a hírre reagálva, hogy négy ország ellenállása dacára az Európai Unió kedden kötelező erejű döntést hozott 160 ezer menedékkérő EU-n belüli áthelyezéséről.

Csehországnak, Magyarországnak, Romániának és Szlovákiának annak ellenére be kell fogadnia néhány ezer háború elől menekülő szíriait vagy irakit, netán eritreait, hogy nem szavazta meg a „kvótákról” rendelkező jogszabályt a kormányközi döntéshozó fórumon, a belügyminiszterek tanácsában.

A Fico-kormányt kivéve – amely rögtön azzal fenyegetőzött, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet – az ellenálló tagországok vezetői hisztéria nélkül tudomásul vették a többségi döntést. Nem is tehettek mást, miután uniós törvényről van szó, s annak a végrehajtása kötelező. Más kérdés, hogy tényleg kitárják-e a kaput a 6162, akaratuk ellenére hozzájuk rendelt menedékkérőnek, vagy abban bíznak, hogy az egészből nem lesz semmi. Egyelőre arra hivatkozhatnak, némiképp jogosan, hogy eddig szinte semmi sem történt a többségi elhatározás valóra váltására.

A magyar kormány sem fogalmaz egyértelműen. Orbán Viktor Brüsszelbe érkezésekor azt mondta, a parlament fog dönteni arról, befogadjuk-e a csaknem 1300 menedékkérőt. Mivel a csúcson nem kapott támogatást javaslata az európai uniós határőrség fölállításáról a görög–török határon, meglehet, hogy fordul a kocka, és megpróbál kihátrálni a megállapodásból. A hír, hogy Budapest esetleg csatlakozik Pozsonyhoz, és bírósághoz fordul, erről tanúskodik.

 

Orbánék mindvégig azzal érveltek, hogy amíg Görögország külső határain nem sikerül megállítani a „népvándorlást”, nincs értelme kvótákról tárgyalni. A tagállamok többségi döntéséhez csatolt budapesti különnyilatkozat is erről szól: gyakorlatilag Magyarország déli határainak megfelelő védelmétől teszi függővé csatlakozását a kvótarendszerhez,

Bár az Európai Bizottság – mint az uniós szerződések őre – világossá tette, hogy a törvényt végre kell hajtani, kétségtelenül nehezítheti a menedékkérők elhelyezését, hogy olyan országokba irányíthatják őket, amelyek elzárkóztak a befogadásuktól. De ez még mindig kevésbé rossz, mint hagyni összeomlani az uniós menekültügyi rendszert.

Ritkán fordul elő, hogy olyan érzékeny területen, mint a bevándorlás, a többség ráerőltesse az akaratát a kisebbségre. Talán nincs is rá példa. A rendkívüli lépést a sürgető helyzet magyarázza. A minősített többségi szavazást egy sor területen lehetővé teszi az uniós jog, a tagállamok legtöbbször mégis az egységes döntésre törekednek. Az Európai Unió a konszenzusos döntéshozatal színtere. De nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, hogy a többség ráerőltette az akaratát a kisebbségre. Most éppen 6162 védelemre szoruló ember érdekében.

Nevezhetjük szolidaritásnak is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.