galéria megtekintése

Kispad

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 10. számában
jelent meg.

A szerk.
Népszabadság

Áder János érdekében csak remélhetjük, hogy Mocsai Lajos megelégszik a professzori címmel. Láttunk már a tiszteletre méltó pályafutása után egyre magasabb posztokat betöltő, az ambíció és a lojalitás ritka keverékével az elnöki palotáig jutó sportembert. Abba bukott bele, hogy kisdoktori értekezését egy bolgár kutatótól nyúlta.

Mocsairól ezt nem feltételezzük. Publikációs jegyzéke harmincnál is több tételből áll, még ha négyoldalas értékelése a férfiválogatott 1987. évi feladatairól nem hozott is paradigmatikus fordulatot a neveléstudományban, amelynek a szerző díszdoktora lett a Debreceni Egyetemen.

Igaz, pedagógiai érdeklődése nemcsak az Átlövő folyóiratban közölt írásaiból, hanem „Körülhatárolt törzsanyag korcsoportonkénti kijelölése 8–18 éves kézilabdázóknál” című értekezéséből is kiviláglott.

 

Mégis: egyetemi tanárok szerint a világ legjobb edzői között számon tartott Mocsai már a kreatív megoldással odaítélt díszdoktori címre sem szolgált rá tudományos munkásságával. Most azonban az egyetemi ranglétra csúcsát jelentő professzori címhez is közel került.

Hogy mi szüksége rá, megfejthetetlen. De tény: a pályázat elbírálásánál a már begyűjtött díszdoktori cím előnyt jelent.

Mindez nem előzmény nélküli: Mocsai egy rá szabott törvénymódosítással lett a Testnevelési Egyetem rektora. Bár csaknem negyven éve tanít ott, már azt sem mindenki nézte jó szemmel, hogy kinevezéséhez szabályt kellett változtatni.

A sportban és a tudományban is a teljesítmény számít. Csak szerencsével nem lehet nyerni. Jó helyezkedéssel sem. Legfeljebb bírói segítséggel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.