A Mocsai díszdoktorságát ellenző debreceni tudósoknál kiverte a biztosítékot, hogy az idézett szabályozást a DE vezetése azzal kerülte meg, hogy
a szakembernek nem sporttudományból, hanem – a bölcsészeti fakultás alá tartozó – neveléstudományból adományozott díszdoktori címet.
(Ezt a tényt megkeresésünkre megerősítette a DE sajtóirodája.) Habár ennek a döntésnek lehet jogalapja – elvégre Mocsai rendelkezik testnevelő tanári egyetemi diplomával –, ő maga sem a neveléstudományt, hanem a sporttudományt szokta megjelölni kutatási területeként. Informátoraink szerint nem vet jó fényt a kézilabdában páratlan sikereket elért Mocsaira, hogy nem a sport-, hanem a bölcsészettudomány tiszteletbeli doktora lett.
 |
Vidnyánszky Attila
Móricz-Sabján Simon |
Fölhívták a figyelmünket arra is, hogy Mocsai Lajos – aki jelenleg egyetemi docens – vélhetőleg egyetemi tanári, azaz professzori címre vágyik. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) honlapján elérhető tájékoztatás szerint az idén mintegy 130-an pályáztak professzori címre, közülük 27 jelentkezőnek a kinevezését a MAB nem támogatta. A nem támogatottak között van az E3137 kódszámú pályázó, aki információink szerint Mocsai Lajos: beazonosítható a Kerezsi Endre- és a Bay Béla-díjról, ráadásul a pályázók közül az E3137 kódszámú az egyetlen, aki kutatási területként a sportot jelölte meg.
Feltűnő, hogy a pályázókat a saját egyetemük terjesztette föl a címre, kivéve az E3137-est, akit Balog Zoltán tárcája, az Emmi. A MAB-listán a támogatottak között szerepelnek neveléstudományi szakemberek, ami jelzi: a két tudományág nem mosható olyan könnyen egybe, ahogyan az Mocsai díszdoktori címe kapcsán megtörtént. Elképzelhető, hogy azért volt szükség a tiszteletbeli doktori kitüntetésre, mert a MAB szabályainak értelmében a Doctor Honoris Causa cím pontokban mérhető előnyt jelent a professzori kinevezések során.
|
Tanári asztal: Eperjes és Vidnyánszky
Móricz-Sabján Simon |
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, Mocsai esetében mi indokolta, hogy a tárca legyen a fölterjesztő a professzori címre, mire az Emmi sajtóosztálya azt válaszolta: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014-es módosítása teremtette meg a lehetőségét arra, hogy ne csak az egyes felsőoktatási intézmények, hanem a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a sporttudományi területen pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is terjeszthessen fel javaslatokat az egyetemi tanári cím odaítélésére. Ilyen esetekben a javaslat a minisztériumhoz érkezik, ott véleményezik, ezért a tárca küldte meg a javasolt személy anyagát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság részére. Hozzátették: a javaslattétel jogával eddig kizárólag a MOB élt, Mocsai Lajos kapcsán.
Nem Mocsai az egyetlen széles körben ismert szereplője a listának. A Kaposvári Egyetem terjesztett fel egy művészt, akinek kérelmét a bizottság elutasította. A vonatkozó sorban az állt: „E3286 – egyetemi tanári pályázó – Kossuth-díj (1999) – KE – színházművészet – NT".
A Kossuth-díjakat összesítő Wikipédia-oldal szerint nem lehet más ez a művész, mint a kaposvári Színházi Intézet adjunktusa, Eperjes Károly. A színész lapunk kérdésére annyit mondott: „ez nem az ön és nem is az én dolgom, hanem az egyetemé". Máshonnan azonban megerősítették információnkat. A MAB elutasítása dacára az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak van joga megadni a tudományos címet az intézményben 2014 ősze óta osztályvezető tanárként dolgozó Eperjesnek. De ez nem túl gyakori.
|
Eperjes Károly
Zih Zsolt / MTVA |
További források szerint Vidnyánszky Attila rendezőt, a Nemzeti Színház főigazgatóját, a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének művészeti rektorhelyettesét, művészeti és művészképzési tanácsadóját, címzetes egyetemi tanárát, a Magyar Teátrumi Társaság elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia tagját is jelölte az egyetem. A tudományos testület őt is elutasította. Vidnyánszky lapunknak elmondta, valóban fölterjesztette őt az intézmény, az ügy még folyamatban van, nincs lezárva. Nem érti a rendező, mi kifogás érhetné: hét évig tanított a kijevi színművészeti egyetemen és 117 előadást rendezett, nemzetközi díjai vannak. Más környező országokban a művészeti díjak kiváltanak bármit.
Az egyetemi tanári tudományos fokozatnak komoly feltételei vannak: két nyelvvizsga, tizenöt év egyetemi oktatás, idegen nyelvű publikációk. Jelentős tudósok pályájának koronája. (Nemrégiben született az a törvénymódosítás – információink szerint például Vidnyánszky javaslatára –, hogy művészeti díjjal olyan pozíciókat is be lehet tölteni az egyetemeken, amelyekhez korábbi esetekben doktori fokozat kellett.)
Arra a kérdésre, miért fontos neki a cím, hiszen így is osztályt vezet, rektorhelyettes, tanácsadó, azt a választ kaptuk: a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének, illetve a Művészeti Karnak az akkreditációjánál alapvető kritérium, hányan bírnak tudományos fokozattal, és a Színházi Intézetben jelenleg egyetlen „fokozatos" oktató van.
Vidnyánszky Attila egyébként úgy gondolja, nem ezzel kéne foglalkoznunk, hanem azzal, hány jelentéktelen ember kapta már meg a címet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
