galéria megtekintése

Helybe érte

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 21. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

Olasz westernparódiákban szokott visszafelé elsülni a pisztoly, hogy aztán a rosszfiúk kormos képpel, bután nézzenek egymásra, majd következzenek a jól megérdemelt pofonok. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának európai albizottságában kedden tartott meghallgatás célja az Orbán-kormány tisztára mosása lett volna, annak bizonyítása, hogy Magyarország is pont olyan demokrácia, mint a többi, legfeljebb kicsit más. Ehelyett az derült ki, hogy az amerikai kormánynak lesújtó a véleménye a kétharmados Fidesz-többség alkotmányos és társadalmi reformjairól. Hiú ábránd és önbecsapás azt hinni, hogy a nagykövetek kölcsönös kinevezése ezen bármit változtatott volna.

Egy Orbánékkal jó kapcsolatot ápoló amerikai exdiplomata úgy fogalmazott a meghallgatáson, hogy a magyar kormányfő cselekedetei „arrogánsak, szeszélyesek, egocentrikusak és fafejűek”. Egy jogvédő szervezet képviselője az antiszemitizmus burkolt támogatásával gyanúsította meg a kormányfőt, elismerve, hogy amúgy az azzal szembeni zéró toleranciáról beszél. A korábbi kormányok washingtoni nagykövete, a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, Simonyi András az Oroszországgal fenntartott túl szoros viszonyt kárhoztatta. Két, az Orbán-kormánnyal amúgy jóban lévő amerikai magyar szervezet vezetői pedig távolmaradásukkal fejezték ki véleményüket az eseményről.

Az amerikai külpolitikát az elnök irányítja, a kinevezésekbe a szenátus szólhat bele, a képviselőház legfeljebb a költségvetésen keresztül gyakorolhat rá korlátozott hatást. Az amerikai médiát az ilyen típusú meghallgatások szinte sosem érdeklik, akkor foglalkozik egy-egy országgal, amikor ott valami érdekes történik, nem akkor, amikor az ottani politikusoknak valamiért eszükbe jut beszélni róla. A hivatalos politika és a sajtóvisszhang szempontjából tehát mindegy, mi történt kedden a Raybourn irodaházban.

 

Az a tény, hogy Dana Rohrabacher republikánus képviselő és néhány kollégája megpróbált a Fehér Házzal és a külüggyel szemben érvelve Orbán segítségére sietni, inkább a mai amerikai állapotokról szól, mint Magyarországról. A honatya Putyin orosz elnök nyílt csodálója. Kérdés, hogy a moszkvai biztatás vagy a végső soron a magyar adófizetők pénzén felfogadott lobbista, Connie Mack volt republikánus képviselő közbenjárása volt a döntő a meghallgatás megszervezésében, de ez szinte mindegy.

Ami számít, az Hoyt Lee helyettes külügyi államtitkár írásba adott, hivatalos álláspontja: „A pluralizmus és a vita a demokrácia szerves része. A szabad média és civil szervezetek életfontosságúak a pluralizmus számára... Amit szeretnénk látni, amit látnunk kell, az a konkrét és következetes lépések...Már hivatalosan szóltunk a korrupcióról és a civil társadalomról, úgyhogy ezek a területek jók lennének a kezdéshez.” A nyomaték kedvéért megismételte Obama elnök szeptemberi szavait a civil szervezeteket Egyiptomban és Magyarországon érő zaklatásról. Ha ez volt a kormány, a Századvég és Connie Mack célja, elérték.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.