Ami Rohrabachert illeti, a washingtoni Politico magazin szerint azóta Vlagyimir Putyin nagy rajongója, hogy egy átmulatott éjszakán az akkori szentpétervári alpolgármester legyőzte szkanderben. Az egykori harcos kommunista- és szovjetellenes Rohrabacher ma Putyin és Oroszország legállhatatosabb (és lassan utolsó) védelmezője a kongresszusban.
A meghallgatáson az első megszólaló Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára lesz, ezután a második panelben Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának igazgatója, egykori washingtoni magyar nagykövet nyilatkozik. Utána Tad Stahnke, annak a Human Rights First nevű kutatóintézetnek az alelnöke, amely tavaly augusztusban hosszú és részletes jelentésben szólította fel az amerikai kormányt és a kongresszust, az Európai Bizottságot, illetve Magyarország és Görögország kormányát, hogy állítsák helyre a demokráciát, illetve határozottan lépjenek fel a szélsőségesek, a rasszizmus és a homofóbia ellen a két szóban forgó európai országban. A panel harmadik felszólalója pedig Kurt Volker egykori NATO-nagykövet, jelenleg a McCain Intézet igazgatója.
Hoyt és Volker az utolsó pillanatban ugrott be a meghallgatásra, mert az eredetileg tervezett négy megszólalóból ketten is lemondták a szereplést. Ők ráadásul azok voltak, akiktől az volt várható, hogy védelmükbe veszik a magyar kormányt. Ifjabb Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) elnöke már múlt héten bejelentette, hogy csak írásos nyilatkozatot tesz. Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnökének a neve pedig hétfőn került le a megszólalók listájáról. Koszorús a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, a meghallgatás időpontja szerencsétlen, árt az épp normalizálódó amerikai–magyar kapcsolatoknak, ezért „minden valamirevaló lobbista minden követ megmozgat annak érdekében, hogy ezt az eseményt elnapolják”.
|
Rohrabacher 2013-ban Moszkvában. Orosz szkander után magyar meghallgatás
Maxim Shemetov / Reuters |
Az Orbán-kormány egyébként érezhetően szeretne javítani a legutóbb a kitiltási botrány feszélyezte magyar–amerikai viszonyon. Ennek az erőfeszítésnek a jeleként szó volt arról, hogy Magyarországra látogat Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese, de a látogatást végül a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium amatőrködése közepette az amerikaiak elhalasztották.
Percről percre
22:35 Élő közvetítésünk itt véget ér. Köszönjük a türelmüket és a figyelmüket.
22:35 „Ezt nagyon élveztem” – mondja Rohrabacher nevetve végszóként.
22:34 „Rossz üzenet volt, hogy Orbán Budapesten fogadta Putyint. (...) Engem nem érdekel sem a brit, sem az amerikai demokrácia. Az Önöké erős, a mienk még éretlen, de nekem kétségem sincs afelől, hogy Magyarország túljut ezen a fázison, és stabilizálni fogja a demokráciáját – fejezi be Simonyi a meghallgatás érdemi részét.
22:32 Szavazás következik a Kongresszusban, a képviselőknek menniük kell, ezért a meghallgatásnak hamarosan vége. A három felkért hozzászóló kap még egy-egy percet, hogy válaszoljon Rohrabacher kirohanására. A képviselő szerint nem jogosak az Orbán-kormány elleni vádak, azok politikailag motiváltak.
22:30 Rohrabacher nagyon sokszor használta a meghallgatást saját amerikai belpolitikai érdekeinek hangsúlyozására. Most épp arról beszél, hogy ő sem szeretné, ha az illegális bevándorlók állampolgárságot kapnának az Egyesült Államokban, és fenn akarja tartani magának a jogot, hogy az amerikaiak érdekét védje.
22:28 „Szégyellnie kellene magát, hogy azt sugallta, hogy a sasos emlékmű antiszemita” – esik neki Rohrabacher a hangját felemelve Stahnkénak. „Nem hallottam itt olyan bizonyítékot, ami azt mutatná, hogy a magyar kormány antiszemita” – mondja Rohrabacher, Simonyira utalva, aki elmondja, nem hiszi, hogy Orbán antiszemita, de azt igen, hogy a magyar miniszterelnök nem tesz eleget ellene.
22:23 Weber ezután a megszállási emlékmű témáját hozza fel, azt kérdezi, hogy nem antiszemitizmus-e, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Obama amerikai elnök nem akarja fogadni Washingtonban. (A két politikus közismerten rossz viszonyban van.) Stahnke nem látja az összegfüggést, és mi sem nagyon.
|
Rohrabacher (a jobbszélen) újra és újra a számára fontos belpolitikai témákat vette elő
A szerző felvétele |
22:20 Weber Stahnke-től kérdez. Arra kíváncsi, miben különbözik a 2010-es amerikai egészségbiztosítási reform, amelyet Obama a demokrata többséggel fogadtatott el, a Fidesz kétharmados többsége által hozott új törvényektől. Stahnke szerint a kettő nagyon is különbözik egymástól.
22:18 Poe elmeséli, hogy a múlt héten Magyarországon járt, ahol sok, az orosz befolyás miatt aggódó hangot hallott. „Nem azzal kellene segítenünk, hogy LNG-t küldünk?” – kérdi.
22:15 Poe azt kérdezi Volkertől, hogy az amerikai aggályok eltávolították-e Magyarországot az Egyesült Államoktól. Volker azt mondja, beszélt erről magyarországi politikusokkal, akik szerint a kritikák ártottak a kapcsolatoknak, amire Poe győzelemittasan rávágja, hogy ez ugye a belpolitikába történő amerikai beavatkozás eredménye.
22:13 Miben különbözik Orbán rendszere attól, ami Nagy-Britanniában van?” – kérdezi Rohrabacher Simonyitól, és ragaszkodik hozzá, hogy az Orbán-rendszer nem autoriter. Simonyi hangsúlyozza, hogy nem támogatja az illiberális demokráciáról szóló orbáni elképzelést. Az illiberális itt azt jelenti, hogy nem nyugati típusú – értelmezi a szót.
22:12 Rohrabacher először Simonyitól kérdez, és azt sugallja: az amerikai fékek és ellensúlyok rendszere, az amerikai politikai berendezkedés nem feltétele a demokráciának, hiszen olyan a briteknél sincs. „Ön akkor ellenzi a brit rendszert?” – kérdezi Simonyitól. „Nem” a válasz.
22:10 Simonyi keményen bírálja a magyar kormány politikáját, a képviselők felhúzott szemöldökkel hallgatják, és buzgón jegyzetelnek. Rohrabachernek egyértelműen nem tetszik, amit hall.
22:09 Simonyi: „A munkaidőm 80 százaléka jelenleg azzal telik, hogy próbálok rávenni amerikaiakat LNG szállítására Magyarországnak.”
22:07 Simonyi beszéde elején hangsúlyozza, hogy ő magyar patrióta. „A kétharmados többségnek nem szabad azt jelentenie, hogy a kormány azt csinál, amit akar, még akkor is, ha amit csinál, a legalitáson belül van.”
22:03 Rohrabacher kérdésére Stahnke részletesen leírja a német megszállási emlékművet és azt is, hogy a zsidó szervezetek nem támogatták a felállítását. „Legyen világos, Orbán azt mondta, Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben" – folytatja, és azt is üdvözli, hogy magyar parlamenti képviselők úgy nyilatkoztak, a holokauszt az egész magyarság tragédiája. „Ám továbbra is maradtak okok az aggodalomra” – mondta, egy felmérést idézve az antiszemitizmus mértékéről.
21:55 Stahnke ezután az expozéjában emlékeztet, hogy 2010 óta az Orbán-kormány elsöprő változásokat hozott a magyar jogrendszerben, amelyek meggyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ez számos nemzetközi szervezet és jogvédő szervezet véleménye, nem a Human Rights First nevű kutatóintézeté, amelynek ő az alelnöke. A HRF tavaly augusztusban hosszú és részletes jelentésben szólította fel az amerikai kormányt és a kongresszust, az Európai Bizottságot, illetve Magyarország és Görögország kormányát, hogy állítsák helyre a demokráciát, illetve határozottan lépjenek fel a szélsőségesek, a rasszizmus és a homofóbia ellen a két szóban forgó európai országban.
21:52 „Magyarország demokrácia és piacgazdaság. Orbánt és az ellenzéket is húsz éve ismerem, nagyszerű, okos emberek vannak ott, eltérő véleményekkel, két magyarnak legalább háromféle véleménye van. Nem értek egyet Orbán egyes politikájával, de ez nem jelenti, hogy tönkreteszi a demokráciát, csak azt, hogy politikus” – mondja Volker. „Mindezek mellett vannak dolgok, amelyekről beszélni kell, amit meg kell vitatni, és folynak is viták, tüntetések vannak. Ha van véleményünk, akkor azt el kell mondani, de tiszteletteljesen, nem szabad beleszólni a belpolitikába” – teszi hozzá.
21:50 Volker szerint fontos a kontextus: Putyin igyekszik kiterjeszteni hatalmát Grúziában és Ukrajnában, az EU befelé fordul, az USA egyre kevésbé van jelen Európában. Ebben a kontextusban jelennek meg olyan európai jelenségek, amelyeket nem akarunk látni, mint például a szélsőjobboldali pártok, köztük a Jobbik megjelenése.
21:48 Volker beszél. Huszonhét éve állok ilyen vagy olyan kapcsolatban Magyarországgal,az első kifejezés, amelyet megtanultam magyarul, az volt: Ne haragudj, hogy késtem – kezdi a bemutatkozást, majd egy Jim Wright nevű vezérőrnagyott idéz, aki állítólag azt mondta neki, büszke amerikai, és büszke katona, és ha nem amerikai katona lenne, akkor magyar lenne. Szemerkényi az első magyarul megtanult mondatról és vezérőrnagyi kijelentésről szóló megjegyzést is nevetéssel nyugtázza.
21:47 Rohrabacher nevet, hogy Koszorús és Teleki ostobaságot csinált a távolmaradással, és ez csak árt Magyarország ügyének. Nem csinál titkot abból, hogy két „pozitív” és két „negatív” hozzászólót akart hívni.
21:45 Két perc szünet a következő panelig.
21:40 Nagyon érdeklődnek és sokat kérdeznek a képviselők. Néhány hónapja egy hasonló, Azerbajdzsán témájáról rendezett meghallgatás alig egy órán át tartott, a magyar meghallgatás már másfél óránál tart, és még három felkért hozzászóló hátravan.
21:38 Az energia a nagy téma. A texasi republikánus Randy Weber azt feszegeti, mi a jobb, ha az Egyesült Államok korábban vagy később kezd el LNG-t szállítani Magyarországnak. Korábban – vágja rá Yee. Ez egyértelmű – mondja Weber.
21:33 Poe rászáll Yee-re. Az érdekli, tett-e bármit az Egyesült Államok az energiafüggőség enyhítéséért, mehet-e cseppfolyós földgáz (LNG) akár a jövő héten Magyarországra. Szerinte Washington hibázott, amikor nem gondolt erre tizenöt éve, hiszen Magyarország nemsokára aláírja Oroszországgal az új gázszerződést.
|
Nagyon sokat kérdeznek a képviselők
A szerző felvétele |
21:28 Rohrabacher azt firtatja, kettős mércét alkalmaz-e az Egyesült Államok, amely Magyarországot előveszi, Bulgáriát és Romániát viszont nem veszi elő korrupciós ügyekben. Yee úgy válaszol, hogy nincs kettős mérce, korrupció gyanúja miatt román és bolgár állampolgárok is ki vannak tiltva.
21:21 Yee-t a New Jersey-i demokrata Albio Sires kérdezi arról, hogy nem sodródik-e Magyarország egyre inkább Oroszország felé, már csak az energiafüggőség miatt is. Az államtitkár szerint az Egyesült Államok lenne még mit tennie az ügyben. Sires erre azt mondja, az Európai Uniónak kellene többet tennie az ügyben. „Nem hárulhat minden ránk” – véli.
21:17 A szélsőjobboldal felemelkedése nem csak Magyarországon probléma, a Jobbik pedig antiszemita. Figyelemmel kísérjük, ami Magyarországon ezzel kapcsolatban történik – mondja Yee. Jobbik – ejti ki helyesen a szót.
21:12 Yee egy kérdésre emlékeztet, hogy Magyarország ígéretet tett arra, hogy a katonai költségvetése el fogja érni a GDP két százalékát. Ez utóbbi az Egyesült Államok és Nagy-Britannia régi követelése minden európai NATO-tagországgal szemben.
21:09 Meeks arról kérdezi Yee-t, hogyan fog szavazni Magyarország az Oroszország elleni szankciókról most nyáron. Az államtitkár szerint vannak ugyan aggódó magyar hangok, de semmi nem utal arra, hogy az Orbán-kormány kihátrálna a büntetőintézkedések mögül.
21:03 Rohrabacher a civil szervezetek elleni fellépésről kérdezi Yee-t, arra emlékeztetve, hogy gazdasági csalással vádolják őket, amire az államtitkár úgy válaszol, főleg a módszerrel, például az Ökotárs Alapítványnál tartott rendőrségi razziával van gond. Itt néha képviselőjelölteknél tart razziát az FBI néhány nappal a választások előtt – próbálja leszerelni Rohrabacher.
21:00 A legjobb barátok között is vannak nézetkülönbségek – kezdi Yee. A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása és a sajtószabadság elleni fellépés ellen négyszemközt és nyilvánosan is felemeltük a hangunkat. 2011 óta világossá tettük, mi nem teszik mindebben, ahogy 2014-ben felszólaltunk a civil szervezetek elleni támadás miatt is – mondja. „A demokratikus értékeknek nem tesz jót az illiberális demokrácia emlegetése. Nagykövetünk világossá tette, hogy ezek ma is fennálló aggályok. Több és lényegi lépést várunk Magyarországtól ezeknek az aggályoknak az eloszlatására” – teszi hozzá.
20:52 Szemerkényi szerint lehet, hogy az Orbán-kormány hibázik, miközben próbál megszabadulni a kommunista múlt maradványaitól, de nem tér el az értékektől. Jöjjenek többször Magyarországra – zárja az expozéját.
20:50 Sajtószabadság is van, a négyből három országos napilap kormánykritikus, pezseg a tényfeltáró újságírás, amelynek van hatása a politikai életre is – állítja a nagykövet asszony.
20:42 Szemerkényi emlékeztet a katonai és a politikai együttműködésre az Egyesült Államok és Magyarország között. Az Iszlám Állam elleni fellépéssel kezdi, és beszél arról is, hogy a magyar gazdasági áldozatok ellenére az Orbán-kormány támogatta az Oroszország elleni szankciókat.
20:41 Szemerkényi meghallgatása kezdődik. Szerinte a az utóbbi hónapok új fejezetet nyitottak a magyar–amerikai viszonyban. Magyarország nyitott a párbeszédre. Barátok közötti kérdéseket kell megvitatnunk – hangsúlyozza.
20:39 Az amerikaiak nem nagyon tudják kiejteni a Jobbik nevét, egy eset kivételével Dzsobbikot mondanak, mintha munkát szeretnének. Csak nem gazdasági bevándorlók akarnak lenni?
20:37 Mi sem szeretnénk, ha kívülről beleszólnának a belpolitikánkba – védi meg egyértelműen az Orbán-kormányt a texasi republikánus Ted Poe.
20:38 A New York-i demokrata Gregory Meeks szintén az antiszemita, romaellenes szólamokat hangoztató Jobbikot tartja aggasztónak. Felidézi az illiberális demokráciáról szóló orbáni szólamot is, azt firtatva, hogyan lehet együttműködni egy ilyen Magyarországgal az ukrajnai válsággal és az Oroszország-politikával kapcsolatban. Mindez nem bírálat, de csak őszinte párbeszéddel lehet tisztázni az álláspontokat – teszi hozzá Meeks.
20:30 Expozék következnek, amelyek bemutatják Magyarországot. Előkerül a fékek és ellensúlyok rendszerének Orbán-kormány általi felszámolása, de Colleen Bell nagykövet érkezése óta a feszültség enyhült – mondja New Jersey-i republikánus Chris Smith, az emberi jogi albizottság elnök. Szerinte a „szélsőséges, Irán-párti” Jobbik feltűnése az igazán aggasztó Magyarországon.
20:25 Szövetségesek és barátok vagyunk, ami nem fog változni.
|
A meghallgatás helyszíne
A szerző felvétele |
20:21 A kritikusok politikája Rohrabacher szerint „ostoba politika”, amely aláásta a kommunizmus elleni harcot, ugyanúgy, mint a nyolcvanas években, a Reagan-adminisztrációban.
20:18 Magyarország NATO-tag, és demokratikus ország. Ma nem az a cél, hogy Magyarországot és a magyar kormányt kritizáljuk – kezdi a kedélyek hűtésével Rohrabacher. Emlékeztet persze, hogy Orbán hatalomra kerülése óta az országnak új alkotmánya van, és ez aggályokat is keltett, tavaly ősszel pedig jött a kitiltási botrány – hat magyar üzletember és közéleti személyiség kitiltása –, amely egyik országnak sem tett jót. Ettől függetlenül jó benyomást keltett benne, amit tavaly szeptemberben látott Magyarországon.
20:10 Késés van, de a meghallgatáson megjelent Szemerkényi Réka magyar nagykövet, André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének volt ügyvivője, illetve az Orbán-kormányt többször is kritizáló Kim Lane Scheppele és Charles Gati is.
20:00 A meghallgatást itt lehet követni élőben.
