Harcot hirdettek a kurtos kolac ellen
A magyar kormány nem adja meg magát. Megvédi a kürtőskalácsot is. Ezt a román támadástól. Ők ugyanis a „kurtos kolac”-ot az unió szintjén hagyományos román termékként kívánják bejegyeztetni.
Mi ezt azonban nem hagyjuk. A hivatalos álláspont szerint „a kürtőskalácsot továbbra is székely, erdélyi és magyar hagyományos terméknek tekintjük. A kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték”. Ez ügyben a fő érvünk az, hogy a „Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről”. Ha ettől meg nem hátrál a kalácsrabló román, akkor semmitől.
A magyar értékek gyűjtésére és őrzésére indult, szándékában tisztességes mozgalom lassan groteszk játékká alakul. Mit lehet kezdeni például azzal a meghívóval, amely a „Hungarikum Szövetség IV. HUNGARIKUM AKADÉMIA, NŐI ÉRTÉKEK – ÉRTÉKTEREMTŐ NŐK 2.” rendezvényére invitál? (Fővédnök: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, védnök: Tarlós István főpolgármester.) A magyar nő is hivatalos, regisztrált nemzeti érték lesz, mint a fröccs, a debreceni páros kolbász vagy az alföldi kamillavirágzat? Sehol egy kezelőorvos, gyógyszerész?
Az értékőrzés főbizottságának elnöke az a földművelésügyi miniszter, aki – miközben aláírja szülővárosa állítólagos nevezetességének, a karcagi birkapörköltnek hungarikummá nyilvánítását – csendben asszisztál a valóban nemzetközi hírű mezőhegyesi ménes tönkretételéhez. Merthogy kell az annak fenntartásához szükséges föld másoknak, az úgynevezett „földműveseknek”.
Eltűri a miniszter azt is, hogy a saját agrárstratégiájába szervesen beágyazott szürkemarha-tenyésztés egyik legfontosabb alföldi génmegőrző bázisa hasonlóképpen járjon. Hogy természetvédelmi területek is belecsússzanak a most dobra vert állami földek közé. Hasonló kincsek mentek már korábban is veszendőbe (ilyen volt például a bábolnai gazdaság sokszori szétrablása, vagy éppen a háztáji rendszer mindenféle érdemi helyettesítés nélküli felszámolása is), de ez a mostani, csakis napi szempontokat mérlegelő közöny a valóban érdemi, hosszabb távú jövőnkre szóló értékeink iránt már valóban rémisztő.
Ezek a dolgok manapság ugyanis csak úgy, csendben megtörténnek, miközben a kürtőskalács ügyében ott a hangos, kőkemény kiállás. Naná. Ha bukunk ebben a vitában, akkor lehet megint szidni az uniót (lásd: pálinkaharc), egyébként meg az ügy politikai kockázata nulla. Ha a jövőben hivatalosan kurtos kolacnak fogják hívni Európában ezt a vásári édességet, akkor mi van? Forradalom az ügyben aligha lesz, a vándorsütősök sem fogják tiltakozásul lezárni bódéikkal a nagy forgalmú utakat, de a döntésig jöhetnek az újabb és újabb közlemények arról, milyen keményen küzd az agrárius főhivatal a magyar ügyben.
Mezőhegyes meg a szürke marha? Azokkal csak a baj van. Hungarikumokat gyűjteni, lajstromozni, „védeni” kényelmesebb.
