Hogy az MRK szakbizottságai kivel működtek együtt, kivel nem, arra sem most, sem a diákmegmozdulások idején nem kaptunk meggyőző választ. Hogy az átalakítást valóban alátámasztják-e az elmúlt évek jelentkezési adatai, afelől is lehetnek kétségeink. Alapvetően azért, mert a felsőoktatásért felelős államtitkárság jóvoltából olyan adminisztratív akadályokba ütköztek a tovább tanulni vágyók, mint pl. az államilag támogatott hallgatók számának a csökkentése az ún. népszerű szakokra jelentkezők esetében, vagy ugyanezen szakokon a központilag meghatározott bejutási küszöb (pontok) majdnem kétszeresére emelése.
Egyébként a minisztérium eredeti terve szerint 2012-ben 16 szakon – ideértve a „tücsök szaknak” kikiáltott andragógiát is – csak önköltséges képzés keretében lehetett volna tanulni. 2015-ben e szakon az önköltség mértéke 170 000-234 000 Ft/félév. A központilag rögzített ponthatár 2015-ben 430 volt. 2013-ban magasabb ponthatárt írtak ugyan elő, de azt végül módosítani kellett.
Azon intézményekbe azonban végképp nem jelentkezhettek az érettségizettek, amelyekben „önként” – ha nem is dalolva – számoltak fel bölcsész- és társadalomtudományi ághoz tartozó képzéseket, vagy (ahogy a hír járja) szüneteltetik őket egy időre. Természetesen (?) az e szakokat gondozó intézet működését is. Véleményem szerint azonban a legtöbbet a kormányzati és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői által folytatott kommunikáció ártott az andragógia alapszaknak.
A rendeletből kiderül, hogy 2016-tól 21 alapszak, 37 mesterszak és két osztatlan képzés, valamint 8 felsőoktatásban eddig választható szakképzés is megszűnik. A közzétett információk szerint ez utóbbi szinten egyáltalán nem lesz pedagógiai és társadalomtudományi képzés. Néhány tudományági területen viszont megtalálható egy-egy megszűnő helyébe lépő új szak. Hogy az újak mennyiben helyettesítik a megszűnőket, arra – első lépésként – csak akkor adható érdemi válasz, ha már elérhetőek lesznek a hálótervek, s főképpen a szakleírások.
A 21 megszűnő alapszak egyike az elmúlt években-hónapokban sokat emlegetett, lekicsinylő, különböző negatív jelzőkkel illetett andragógia. Ezért is, meg azért is ezt emeltem ki a megszűnő szakok közül, mert ez mutatja meg leginkább, hogy a most végrehajtott szaktisztítás a felsőoktatás állatorvosi lova. Az e szakot támadók számára 2006 óta sem vált világossá (a Bologna-rendszerben ettől az időtől kezdve alapszak), hogy a kifejezést 1833-ban egy német tanár, Kapp a felnőttek oktatásának, képzésének jelölésére alkotta meg.
Az andragógia – leegyszerűsítve a felnőttek nevelésének a tudománya – szintetizáló tudomány, amely a tanulást egy élethosszig tartó folyamatként értelmezi, amely folyamat nem kizárólag foglalkozáshoz, illetve munkához kapcsolódik. Ezt értelmezni különös jelentőséggel bír. Az OCD legutóbbi jelentése, amelyből többek között olyan következtetés is kiolvasható, hogy a magyar tanulatlan nemzet, kimutatja: az EU-átlagtól is elmaradunk iskolázottság, illetve a felhalmozott emberitőke-állomány tekintetében.
Bár a modern magyar felnőttnevelés-oktatatás története a felvilágosodás időszakáig nyúlik vissza, a professzió műveléséhez szükséges ismeretek és kompetenciák elsajátítására széles körben az andragógia alapszakként történő akkreditálásával adódott lehetőség. Átjárható, lineárisan egymásra épülő négylépcsős szerkezetével viszonylag rövid idő alatt vált népszerűvé a tovább tanulni vágyók számára.
A diplomás-pályakövető rendszer azt mutatja, hogy az e szakon végzettek a munkaerőpiacon megközelítően ötven foglalkozási ágban helyezkedtek el. Ebben közrejátszott az is, hogy a szakot választók négy (humán szervező, munkavállalási tanácsadó, személyügyi szervező, művelődésszervező) szakirányból is választhattak a képzést folytató intézmények többségében.
Az andragógia alapszaknak, mint minden más újonnan bevezetett képzésnek voltak hiányosságai, amit a szakma mindig is elismert. Azonban megvolt az akarat, a szükséges szellemi kapacitás – létrejött szellemi műhellyel, háttérintézménnyel, kutatásokkal, szakirodalommal, tananyagfejlesztéssel –, hogy korrigálják a „gyermekbetegségeket”. Elismerte a szakma azt is, hogy nem indokolt 14 intézmény 17 karán (2009. évi adat) e képzést működtetni. Ez a döntés azonban túllép a partnerség keretein.
Reménykedjünk abban, hogy az andragógia alapszak helyébe lépő közösségszervezés továbbviszi legalább a művelődésszervező szakirányt, s talán nem jut ugyanilyen sorsra az andragógia mesterképzés, amely viszont most még megmaradt.
A szerző szociológus
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
