A Szalay-kör nevében tekintélyes közszereplők javaslata jelent meg az előválasztásról a Népszabadság november 14-i számában. A téma nem először szerepelt a lapban, így vélhetően minden olvasó tudja már, mi az eljárás célja. E módszerrel a széttöredezett ellenzék elvben képes lehetne demokratikus módon kiválasztani a közös miniszterelnök-jelöltet és a 106 egyéni választókörzetben egységesen támogatandó ellenzéki jelölteket. A Republikon Intézet és a Szalay-kör joggal hivatkozik az európai és a nyugati világ demokratikus alapértékeire, csakhogy az alaptörvény és az új választójogi rendszer elfogadtatása óta Magyarország már nem tekinthető európai értelemben jogállamnak.
Érthetetlen a Szalay-kör tiszteletre méltó képviselőinek a jóhiszeműsége. Vajon mire alapozzák azt a feltételezésüket, hogy az előválasztás az ellenzék belügye lehet, ahol csak „a demokratikus oldal értékeit osztó szavazók vehetnek részt"? Látnak arra jogi vagy politikai lehetőséget, hogy egy – a demokratikus játékszabályokhoz ragaszkodó – előválasztási eljárásból bárkit előzetesen ki lehessen zárni? Komolyan gondolják, hogy az a kormányzó párt, amelynek vezetője mindig is semmibe vette az európai és a hazai jogot, számolatlanul, sajátjaként szórja a közpénzt, ölbe tett kézzel nézi, hogy az ellenzéki pártok megtalálják ellene a legesélyesebb kihívóikat? Ez nem életszerű feltételezés olyan kormány esetében, amely ontja magából a kreatív jogpusztító ötleteket.
Nem szeretnék ötleteket adni a hatalom jelenlegi gyakorlóinak, de biztosan kitalálják maguktól is, miként rendezzék le az előválasztásokba bonyolódó ellenzéket. Biztosan felvetnék például, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri az előválasztás intézményét, így az ellenzéki pártok kezdeményezése súlyosan jog- és alkotmánysértő. Komoly anyagi és kommunikációs erőket vethetnének be, hogy az előválasztás a részvétlenség miatt valljon kudarcot. Az ellenkező taktika sem zárható ki: lehet, hogy maga a Fidesz ösztönözné csendben saját hívei részvételét. Azzal az instrukcióval, hogy mindenki szavazzon ugyanazon ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjére, s így hamisítsák meg az eredményt. Ezzel a 2018-as országgyűlési választás sorsa is eldönthető, miután az ellenzéki pártok igen nehéz helyzetbe kerülnének. Ha leleplezik a manipulációt és nem fogadják el az előválasztások eredményét, az óriási botrány és presztízsveszteség lenne mindenki számára, s újrakezdődne a mindenki harca mindenki ellen az ellenzéki oldalon.