A baromfiágazat szakmai szervezete kevéssé meglepő módon azt követeli, hogy csökkentsék a szárnyasfélék általános forgalmi adóját is. A disznóhúsoké ugyanis két lépcsőben 27-ről 5 százalékra húzódott le. Ez már látszik a boltokban is. Csakhogy az emberek nem tudnak többet költeni élelmiszerre, mint eddig, így ha ráállnak a disznóhúsra, egyben ott kell hagyniuk a pulton a csirkét vagy a pulykát.
Van, aki 15-20 százalékos visszaesést lát ezen a fronton, a pesszimistábbak 30-40 percentet emlegetnek. Ez bizony egy gazdaságpolitikai döntés miatt beragadt készleteket takar, amit a későbbiekben vagy beakcióz a baromfiszállító (versenyre kelve az ötszázalékos sertéshús-konkurenciával), vagy bedarálja olcsó töltelékbe, mert ez a termék sokáig el nem tartható.
A kialakult viszonyokat a szárnyastartók negatív diszkriminációként, piactorzításként élik meg. Mögöttük ezen azonos elbírálást követelő csendes háborúban immár ott vannak szövetségesként az elmúlt hónapokban ezer bajt megélt tejesek és még egy sor egyéb ágazat is, például a szintén importprésben nyögő hazai konzerv- és hűtőipar, a halasok, a zöldség-gyümölcs szektor, amelyek mind azzal kritizálják a kormányzati áfaszelekciót, hogy az ő termékeik zöme is alapélelmiszer, mégis kihagyják őket a jóból. Ráadásul a legális vállalkozókat az ő köreikben is öli a feketekereskedelem.
