Éppen azt latolgatják ismerősi körben, kinek hogyan sikerült a francia érettségi. A kérdés nyelvi részéhez érdemben hozzá tudna szólni Martin Schulz német politikus is, mivel bírja a franciát. Érettségi élményeiről azonban bajosan adhatna számot, hiszen a félmilliárd ember életét befolyásoló Európai Bizottság élére törő 58 éves szociáldemokrata életrajzából hiányzik ez az elem. A diplomáról nem is beszélve.
A közismert tényt tavaly kapta fel a magyar sajtó. Akkorra érte el az ingerküszöböt az Európai Parlament élére avanzsált Schulz karrierje. Szóvivője, Grajewski azt magyarázta a Hír Televíziónak: „Hadd idézem a híres amerikai írót, Mark Twaint, aki azt mondta, soha nem keverhető össze a végzettsége a képzettségével... George Washington sem rendelkezett formálisan iskolai végzettséggel, és Abraham Lincoln sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elnök úr ezekhez az emberekhez akarja hasonlítani magát, ez csak történelmi észrevétel.”
Van benne valami. De nem minden. Az utóbbi évtizedekben vált tömegessé a középiskolai, majd a felsőoktatás. 2004-ben a brüsszeli folyosókon azt is furcsállották sokan, hogy diploma nélkül (igaz, érettségivel) lett a Barroso-bizottság első alelnöke a svéd Margot Wallström. Ő és Schulz egy generációhoz tartozik. Később mindketten megcsinálták a maguk karrierjét a nyugati baloldalon. Schulz volt könyvesbolti eladó, majd -tulajdonos, polgármester, és építgette pályáját az SPD-ben. Ha egy 21 évesnek nincs érettségije, azt kérdezzük: jó isten, mi lesz ebből a gyerekből? Ha egy 51 évesnek, akkor azt: mit tett le az asztalra? Mi van a tarisznyájában a pogácsán és a Váci Mihály-idézeten túl? Antall Józsefet például sokat segítette végzettsége, klasszikus műveltsége, míg Horn Gyula (diplomája dacára) inkább az élet iskoláját járta ki.
