galéria megtekintése

A szétcsúszó Közel-Kelet

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 21. számában
jelent meg.


Szőcs László
Népszabadság

Gáza már két hete a világpolitika első-második legfontosabb konfliktushelyszíne. Jelentőségében nagy, területre nagyon kicsi. Magja, Gázaváros nem sokkal nagyobb Budapest III. kerületénél, viszont jóval zsúfoltabb, több mint félmillióan lakják.

"érdekeik, helyezkedéseik eltérnek annyira, hogy képtelenek legyenek békét teremteni maguk körül"


Számos, a Közel-Keletre első ízben látogató utazó élménye ugyanaz, mint amikor először pillantja meg Párizsban a parányi Mona Lisát. Sokkal nagyobbnak képzelte! Azt hitte, jelentősége a méretében is kifejezést nyer.

 

Erőszakcselekményekre, izraeli tinédzserek meggyilkolására válaszul – amelyet izraeliek egy palesztin tizenévessel szembeni bosszúakciója követett – Izrael két hete műveletet indított a palesztin szélsőséges Hamasszal szemben.

Ezt pár napja szárazföldi invázióval fejelte meg, amelynek egyelőre korlátozott a célja. Mindösszesen több mint háromszázan haltak már meg az elmúlt két hétben, szinte kizárólag palesztinok. Aszimmetrikus hadviselés ez, mindenki azzal támad, amije van: eszkábált rakétákkal, illetve profi hadsereggel.

Ha egyszer béke lenne, hasonlóképpen mondanák ezt ki: salom és szálám, hiszen nyelvrokonok. De kérdés: lehet-e bármikor is béke a Hamasz és Izrael között? Felmerült, hogy Izrael nem is az egy- vagy a két-, hanem a háromállamos megoldásban gondolkodhat már, azzal a járulékos előnnyel is: nem kell akkor a palesztin részeknek egybefüggő területet alkotniuk, hiszen Gázát és Ciszjordániát továbbra is Izrael vághatja majd ketté.

Ahogy megyünk kelet felé, egyre nagyobbak az országok. Jordánia Magyarország-méretű, Szíria éppen kétszer, Irak pedig már ötször akkora.

De a problémák nagyon hasonlóak mindenütt. Nem kell hozzá Izrael, és mégis ugyanúgy vallások, népek, mentalitások feszülnek egymásnak, tesznek élhetetlenné egész országrészeket.

A központi hatalom vagy szívósabb, mint lehetőségeiből ítélnénk – ez a helyzet Szíriában, Aszad elnököt a héten iktatták be újra –, vagy jóval gyengébb, mint például Irakban. Jelképes, hogy másfél év után tért most vissza külföldi gyógykezeléséről Talabani iraki elnök, miközben havonta ezren robbannak fel merényletekben az országában.

Igaz, elvileg ceremoniális a feladatköre. Mármint békeidőben.

De most nincsen békeidő. Jelentősen terjeszkedett Szíria és Irak rovására az úgynevezett Iszlám Állam szunnita, dzsihádista szervezet, kikiáltva kalifátusát is. Iraknak idővel az kedvezhet, hogy e szervezet (csakúgy, mint Nigériában a hasonlóan fanatikus Boko Haram) nem kínál vonzó jövőt semmiféle muzulmánnak, s megöli azt, akiről azt gondolja, hitehagyottá vált.

A jobbra fordult Izrael, a katonai diktatórikus Egyiptom, az erdogani Törökország, a síita-teokratikus Irán, a szunnita-monarchista Szaúd-Arábia: ez az ötös az a Közel-Keleten, amely a térség erős játékosának számít, megfelelően érvényesítve akaratát. De érdekeik, helyezkedéseik eltérnek annyira, hogy képtelenek legyenek békét teremteni maguk körül.

Sőt egyre jobban szétcsúszni látszik a Közel-Kelet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.