„(…) Reményünknek kívánunk hangot adni, hogy a kürtőskalács, mint a magyarok (…) körében kedvelt és reánk jellemző értékként számon tartott sütemény Magyar Értéktárba kerülésével véget ér annak értelmet nélkülöző, dicstelen kálváriája.” E súlyos konklúzió a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságtól származó közleményből származik.
Lényegében válasz egy a kormányzattal amúgy nem éppen barátságtalan Magyar Nemzetben megjelent írásra. Ennek egyik kifogásolt állítása szerint az egyébként főként erdélyi gyökerű Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tavaly beadott kérelmének ügye az illetékes testületek szerencsétlenkedése miatt húzódik. Az édesség ezért nem kerülhetett be eddig a Magyar Értéktárba, s onnan talán majd később a bejegyzett hungarikumok közé. Ezen a ponton beadni elmulasztott mellékletek, támogató nyilatkozatok felemlegetése következik, mintegy megtámogatva az örömhírt: egy másik szervezet, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének hasonló tárgyú javaslatát viszont időközben elfogadta a Hungarikum Bizottság, s január 29-től immár ott van az értéktárban a kürtőskalács.
A történetből jól kiérezhető kis világunk sajátos illata. Egyetértés a szakmában nincs, a verdiktet ezért a magas hivatal mondja ki végül még egy olyan – már bocsánat – faék bonyolultságú ügyben is, mint hogy nemzeti érték-e a kürtőskalács.
