A könyvem helye – Szegedy-Maszák Marianne válasza Kerényi Imrének
Az írás a Népszabadság
2014. 06. 11. számában
jelent meg.
Népszabadság
Tisztelt Szerkesztőség!
Egyetlen író sem lehet képes kontrollálni munkái értelmezését, miután kiadta őket a kezéből. De amikor a könyvemet és a kutatásaimat, valójában a családtörténetemet arra használják, hogy megpróbálják vele igazolni a bizarr, történetietlen és felettébb aggasztó megszállási emlékművet, úgy érzem, hogy legalább az ezzel kapcsolatos álláspontomat tökéletesen világossá kell tennem.
Lapjuknak adott minapi interjújában Kerényi Imre úr kijelentette, hogy „ha a németek nem szállják meg Magyarországot, nincs deportálás” és hogy a könyvem meg is mutatja, hogy Magyarország 1944 márciusáig a béke és biztonság szigete volt a zsidók számára, olyanformán, mint Svédország és Svájc. A deportálással kapcsolatos vitát a történészekre hagyom, de arról biztosíthatom Kerényi urat, hogy soha nem sugalltam, hogy Magyarország lett volna Európa ilyen szigeteinek egyike.
A biztonság viszonylagos fogalom természetesen, de az azért világos, hogy Svédországban és Svájcban nem voltak hatályban antiszemita törvények, amelyek elvették a zsidók üzleteit, kiterjesztették befolyásukat a zsidónak tekintett állampolgárok magánéletére, megfosztották prominens képviselőiket társadalmi pozícióiktól és – ami az én családtörténetemet illeti – lehetetlenné tették egy szerelmespár, a szüleim számára, hogy összeházasodhassanak.
Nem állítottak fel továbbá olyan munkaszolgálatos századokat sem ezekben az országokban, amelyeket súlyosan hiányos felszereltséggel küldtek ki az orosz frontra ágyútölteléknek. Hogy mindez hogyan legitimálná az emlékművet, nem világos számomra. De ha Kerényi úr elfordítja kicsit tekintetét az angyaltól és a sastól, valódi emlékhelyet láthat előttük, amelynek sikerül az akkori idők magyar tapasztalatait teljes összetettségükben és tragikusságukban, ékesszólóan megmutatnia. Az ott heverő gyertyák, kavicsok és a fényképek között a könyvem egy példányát is észreveheti. Ez az a hely, ahová valójában tartozik.
Őszinte nagyrabecsüléssel: Szegedy-Maszák Marianne, Arlington, Virginia
***
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
