Mit vár az Egyesült Királyság kormánya ezektől a tárgyalásoktól? A britek EU-ba vetett bizalmának visszaállításához európai partnereinkkel együttműködve kell egy olyan reformcsomagot kidolgoznunk, amely biztosítja, hogy az EU megfeleljen a XXI. század elvárásainak; olyan reformokra van szükség, amelyek nemcsak az Egyesült Királyság, hanem mind a 28 tagállam számára előnyösek.
Először is, ami a munkahelyteremtést és a növekedést illeti, a kellemetlen igazság az, hogy az EU növekedési rátája messze alatta marad annak, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a munkanélküliséget elfogadható szintre tudjuk csökkenteni. Ha meg akarjuk őrizni az európai életszínvonalat, meg kell erősítenünk vállalkozásainkat, hogy hatékonyabban tudják felvenni a versenyt a világban, ezt pedig a belső piac fejlesztésével tudjuk elérni, különösen a szolgáltatási, az informatikai és energiaszektorokban. Nyitottnak kell lennünk a világkereskedelem felé, és kereskedelmi megállapodásokat kell kötnünk az USA-val, Japánnal és más fejlett gazdaságokkal, csakúgy, mint Ázsia és Dél-Amerika rohamosan fejlődő piacaival. Ezenkívül olyan szabályozási keretet kell létrehoznunk, amely támogatja, nem pedig hátráltatja a vállalkozásokat a növekedésben és a szükséges munkahelyek megteremtésében.
Másodszor, olyan reformokra törekszünk, amelyek lehetővé teszik a további integrációt azon országok számára, amelyek ezt szeretnék, miközben tiszteletben tartjuk azokat az országokat, amelyek ebben nem kívánnak részt venni. Ez legegyértelműbben az eurózóna kérdésében mutatkozik meg, ahol az Egyesült Királyság nem arra törekszik, hogy megakadályozza a további euróintegrációt – valójában támogatja azt –, azonban garanciákra van szüksége arra vonatkozóan, hogy nem sérülnek az eurózónán kívüli országok érdekei. Ez a kétpilléres elképzelés – ahol pontosan meghatározott kapcsolat van az eurózónán belüli és kívüli országok között az egységes piacon belül, és ugyanazokon az intézményeken osztoznak – a schengeni egyezményre és a bankunióra épül, és mindenki számára megfelelő. Ez lehetővé teszi az euróövezet további integrációját, miközben tiszteletben tartja az eurózónán kívüli tagállamok érdekeit. Továbbá elismeri, hogy bár az egyre szorosabb unió egyes tagállamok számára vonzó elképzelés, mégsem mindenki számára megfelelő.
Harmadszor, úgy gondoljuk, hogy a nemzeti parlamentek számára nagyobb beleszólást kell biztosítani, egyrészt, hogy az állampolgárokat közelebb hozzák az uniós döntésekhez, másrészt a szubszidiaritás elvének megfelelő megvalósítását illetően. Ez azt jelenti, hogy a döntéseket a lehető legközelebb kell vinni azokhoz az állampolgárokhoz, akiket érintenek. Igen gyakran fordul elő, hogy az EU olyan területeken gyakorolja hatáskörét, ahol a döntéseket országos, regionális vagy helyi szinten is meg lehetne hozni anélkül, hogy az összeegyeztethetetlen lenne az egységes piac vagy az EU hatékony működésével. Szeretnénk megerősíteni a nemzeti parlamentek szerepét például azzal, hogy az azonos nézeteket valló tagállamok parlamentjei a jövőben bizonyos rendelkezéseket megvétózhassanak. Az EU-nak tiszteletben kell tartania azokat a kormányzati szinteket, amelyek a legközelebb állnak az unió állampolgáraihoz, és a leginkább elszámoltathatók általuk. Egyetértünk a holland kormánnyal: „Európai, ahol szükséges, nemzeti, ahol lehetséges”.
Negyedszer, miközben elfogadjuk, hogy a munkavállalók szabad mozgása az EU négy alapvető szabadságelvének egyike, és a mostani tárgyalásoknak nem az a céljuk, hogy korlátozzák ezt a szabadságot, szeretnénk megóvni az Egyesült Királyság jóléti rendszerét a visszaélésektől, és csökkenteni azokat az ösztönző tényezőket, amelyek arra sarkallják a magasan képzett munkavállalókat, hogy az Egyesült Királyságba utazzanak és alacsony képzettséget igénylő munkát vállaljanak. Ez ugyanis aláássa a gazdasági növekedést a hazájukban, valamint a szabad mozgás méltányosságába vetett hitüket a célországokban. A többi szabadságjogon is dolgoznunk kell, különös tekintettel a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására, hogy ne csak az emberek szabad mozgása járuljon hozzá az életszínvonalbeli különbségek csökkentéséhez Európában.
Pozitívan és elkötelezetten állunk hozzá ezekhez a reformokhoz, figyelve partnereinkre, azért, hogy olyan reformokban tudjunk megállapodni, melyek segítenek minden tagállam számára sikeresen működni a XXI. században.
Tárgyalásokat fogunk folytatni a lehetséges reformcsomagról, ezt követően pedig megkérdezzük a brit állampolgárok véleményét egy egyértelmű „bent vagy kint” népszavazás formájában 2017 végéig, vagy akár már korábban, ha lehetséges.
A tét igen nagy: az Egyesült Királyságé egy nagy és nyitott gazdaság, amely nagy múltjával és a világban betöltött jelentős szerepével rendkívüli módon tud hozzájárulni Európa sikeréhez. Ha meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek a brit embereket aggasztják, és „igen” eredmény születik a népszavazáson, elrendezzük Nagy-Britannia Európában elfoglalt helyének kérdését, és lehetővé tesszük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben teljes mértékben elkötelezett szerepet vállaljon egy versenyképesebb, virágzóbb, nyitott és magabiztos EU-ban.
Ez az az eredmény, amely valóban a legjobban szolgálná az európaiak érdekeit a La Manche csatorna mindkét oldalán.
A szerző a brit külügyminiszter
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
