Horvátország, a tengeri csúcstartó

Zadar látképe madártávlatból Ivo Pervan

Magyarország felől közelítve az első ezek között az Isztria-félszigeten lévő Porec kora kereszténység korából származó püspöki épületegyüttese, majd dél felé haladva Sibenik gótikus és reneszánsz elemeket ötvöző katedrálisa következik. Aztán ott van Trogir óvárosa, benne az ókori görög és római kort, illetve a velencei uralom gazdagságát idéző épületekkel, Split óvárosa Diocletianus császár palotájával, majd a legdélebbre fekvő horvát város, a gyönyörű és méltán egyre divatosabb nyaralóhelynek számító Dubrovnik.

A mediterrán térség egyik legszebb városát, közel két kilométer hosszan kanyargó fal övezte magjának középkori hangulatát, évente több mint kétmillió turista élvezi – sokan tengerjáró hajókon, egynapos látogatásra érkeznek –, és jó ideje felfedezte magának a filmesszakma is. Hollywoodi sztárok részvételével nemrégiben fejezték be a Trónok harca ötödik részének forgatását. Korábban itt játszódott egy dél-koreai film is – ennek köszönhetően az ázsiai országból az idén már a korábbi látogatószám háromszorosára, harmincezer főre számítanak. Az „Adria gyöngyszeme” egyébként Budapestről repülőgéppel is megközelíthető – júliusban és augusztusban az egyik hazai utazási iroda hetente egyszer, keddenként indít oda charterjáratokat.

Bármilyen fontosak is a látnivalók – s az imént említetteken kívül lépten-nyomon sok egyéb is akad –, a legtöbben a kristálytiszta tenger és a zavartalan napsütés kedvéért vágnak neki az útnak. Csaknem egy éve, mióta Horvátország is az Európai Unió tagja, gyorsabb a határátlépés, számos korábbi beviteli korlátozás is érvényét vesztette, a Zágrábot érintő autópálya vége pedig már Dubrovnikhoz közelít. Így a megfelelő kijáratnál lekanyarodva minden korábbinál könnyebb a kiválasztott tengerparti település megközelítése.

Az autópályadíjak egy év alatt alig változtak. A letenyei határátkelőhelytől Rijekáig 110, Zadarig 162, Splitig pedig 222 kunát, vagyis mintegy 4500, 6600, illetve 9100 forintot kell fizetni. Nincs sok eltérés tavalyhoz képest az étkezés terén sem: a strandokon és a kisvendéglőkben a csevapcsicsa 60, a kétszemélyes grilltál 120-150, a félliteres csapolt sör 17-20, a fagyi és a jégkrém 7-15 kunába kerül. Átszámítva ez annyit jelent, hogy a fűszeres húsrudacskák ára 2500, a grillezett finomságoké 5000-6000, a söré 700-800, a jeges édességeké pedig 290-620 forintnak felel meg. A kiköltekezés mértéke azonban csökkenthető – például úgy, hogy amennyiben lehetséges, a szálláshelyen félpanzióra fizet be az együtt utazó család, baráti társaság.

A horvát tengerpart, mint minden évben, az idén is tartogat újdonságokat. A magyarok körében igen népszerű Isztria-félsziget északi részén júniusban nyitja meg kapuit az Aquapark Istralandia, amely sokrétű szolgáltatásainak köszönhetően várhatóan az utószezonban is sok érdeklődőt vonz majd. Erre törekszik a szállodák egy része is, amelyek komplex egészségcsomagokat kínálnak, elsősorban a pénzesebb, nyugati turistákra számítva.

A poreci bazilika egy részlete Ivo Pervan

Az Isztriához kötődő újdonság az is, hogy Pula közelében, Medulin homokos öblében nemrégen ökoszálloda nyílt, ahol a meleg víz és télen a fűtés a napenergia hasznosításával történik. A négycsillagos Hotel Oasis pezsgőfürdős külső medencével és kiváló wellnessrészleggel rendelkezik, éttermében az egészséges életmódra vágyó vendégek a tradicionális fogásokon kívül vegetáriánus és makrobiotikus ételeket is rendelhetnek.

A félsziget közelében fekszik a nyilvánosság elől sokáig hermetikusan elzárt Brioni-szigetcsoport, ahol a néhai Tito elnök nyári rezidenciája található. A hajójárattal megközelíthető szigeteken – akárcsak az Adria többi részén – sok a római kori és bizánci emlék, az egykori vezető nyaralóhelye múzeumként várja a látogatókat, parkjában kisvonat visz körbe.

Akárcsak itt, a horvát szigetek több más részén is vannak homokos partszakaszok, ami főként a kisgyermekes családoknak fontos, közismert azonban, hogy a legtöbb helyen sziklás vagy kavicsos strandok találhatók. A víz kristálytiszta, úszásra, búvárkodásra, bálnalesre kiválóan alkalmas – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi jelentése szerint a horvátországi természetes vizek 95 százaléka kiváló minősítést kapott –, ám arra vigyázni kell, hogy a tűző napon ne égjen le az ember, s ne lépjen a kövek között megbúvó tengeri sünökbe sem. Hogy aztán jövőre ismét végig lehessen gondolni: újra ugyanoda menjünk, vagy most inkább máshova.