A Zugspitze osztrák oldalán
Tirolnak egy komoly hibája van, és ebben Garmisch is osztozik, mégpedig a távolság. Majd nyolcszáz kilométert kell autózni - igaz, főként autópályán -, és ha kifogunk egy-két dugót, az utazás egy egész napot elvesz. Ezért aztán akkor érdemes ide jönni, ha hosszabb távra maradunk. Ilyenkor pedig aztán a lurkókat is magunkkal kell vinni, nekik viszont kiváló a környék.
A nyolc faluból álló síterület - a Zugspitz Arena (www.zugspitzarena.com) - 147 kilométernyi sípályával büszkélkedhet. Fekete pálya csak elvétve akad, tanulásra, a technika tökéletesítésére viszont annál több hosszú, kiváló állapotú lejtőt találhatunk, tehát kezdőknek és gyerekeknek is ideális síterep. Nem csak alpesi sízésre kiváló a terület: 110 kilométeres sífutó-pályarendszert építettek ki a völgyben, és fenn a pályákon. A sporttal célszerűbb a völgyben ismerkedni, ahol egy új, három kilométeres szakasz is található, amelyet hóágyúznak is. Ha már jobban megy, magasabbra is merészkedhetünk, a pályák egészen a Zugspitze-ig vezetnek. A sífutás a régióban egyre népszerűbb sport, nem utolsósorban azért, mert lényegesen olcsóbb, mint az alpesi síelés. Ha maradunk a völgyben, nem kell síbérletet vennünk, és a felszerelés is olcsóbb, mint a lesiklóléc, bakancs és bot. Arról nem is beszélve, hogy esni sem lehet akkorát.
A kirándulókat 60 kilométernyi letisztított túraösvény várja, a szűzhavas lejtőkre pedig hótalpas túrákat szerveznek. A környék legfőbb attrakciója természetesen a Zugspitze, melyre felvonóval juthatunk fel, a csúcson pedig egy egész épület vár, étteremmel, múzeummal. Ha épp jó időt fogunk ki, lenyűgöző a kilátás, egyik oldalt a bajor alföldön, másik oldalt Tirol hósapkás horizontján ámulhatunk, császármorzsát falatozva. A csúcsról egy másik felvonó visz le a Zugspitze gleccservölgyébe, amely ugyan "német kézen" van, de válthatunk olyan síbérletet, mely oda, sőt az egész német oldalra is érvényes.
Persze keveseknek újdonság, de az osztrák hegyi ételekben csak nagyon ritkán csalódhatunk, egy félnapi síelés után nincs, ami jobban esne, mint a sztrapacskához hasonló Käsespätze vagy egy májgombócleves. Különösen, ha gyerekekkel vagyunk, felmerülhet a szánkózás is mint programlehetőség. Ehrwaldban kivilágított szánkópályát is találunk, ezt a mókát kár kihagyni, a több kilométeres pályán más dimenzióba kerül az otthon megismert mulatság - különösen, hogy a pálya tetején fogadó is van, ahol átlagon felüli snapszot mérnek.
A tiroli Zugspitze Arena azért különleges, mert a nyolc faluból összesen hat különböző síterepet érhetünk el, amelyek pár kilométerre vannak egymástól, és mivel a bérletek mindenhova érvényesek, egy hét alatt aligha lehet megunni a sípályákat.
