– Ott áll például a legmagasabb épület – bökött egy a felhőkbe fúródó torony felé. – Ez az ICC, azaz a Nemzetközi Kereskedelmi Központ. Irodáknak, szuperelegáns szállodáknak, üzleteknek, luxuslakásoknak ad otthont, és a tetején van a világ legmagasabban fekvő úszómedencéje. A torony 484 méterén összesen 108 emelet osztozik. – De azon ne csodálkozzanak, ha a liftekben úgy tűnik, mintha ennél több szint lenne! – figyelmeztetett Vivien. Kínában és több más ázsiai országban ugyanis nem szívesen használják, így gyakran átugorják a négyesre végződő számokat, mert a „négy” szó kiejtve nagyon hasonlít arra, ahogyan a halált mondják. A 14 például annyit tesz, mint „meg kell halni”, a 24 pedig „könnyű halált” is jelent – ad rövid nyelvleckét a diáklány.
A szárazföldi Kínával határos Kaulung-félsziget mellett temérdek szigetből, köztük a névadó Hongkongból álló, városnál több, országnál viszont kevesebb vidék 1100 négyzetkilométerén több mint hétmillió ember él.
A népsűrűség itt az egyik legnagyobb a világon. Sőt, még ez a statisztika is csalóka, hiszen a rendelkezésre álló terület alig harminc százalékát foglalják el a zsúfolt városok, a többin vidékies települések, negyven százalékán pedig nemzeti parkok vannak.
Így aztán nemcsak a hotelek és irodakomplexumok, hanem a sűrűn egymás mellé épített lakóházak is az egekbe (sokszor 40-50 emelet magasba) törnek. Egy főre átlagosan így is csak alig több, mint 13 négyzetméter lakótér jut – áll a hivatalos statisztikákban, amelyek ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a lakosság csaknem harmada támogatott állami lakásban él, átlagosan havi 1700 hongkongi dollárért, vagyis mintegy 63 ezer forintért, amiben az otthonok karbantartása, a szükséges javítások költségei is benne vannak. Vagyis a lakbérek barátiak, az árak viszont olykor harapnak Hongkongban. Igaz, a jövedelmek sem alacsonyak: az átlagbér 15 ezer hongkongi dollár fölött, valahol 550 ezer forint környékén van. A progresszív szja legfelső kulcsa pedig 15 százalék – ez évi mintegy 70 millió forintnak megfelelő jövedelemnél lép életbe.
Nincs áfa, osztalékadó vagy tulajdonszerzés utáni illeték, a dohánytermékekre, a tömény szeszekre és az üzemanyagokra viszont kemény vámot vetnek ki, és alighanem kétszer is meggondolják a hongkongiak, hogy vegyenek-e autót: a vásárláskor a jármű árának megfelelő adót kell befizetnie az újdonsült tulajdonosnak.
Így próbálják meg elkerülni a túlzsúfoltságot az utakon, méghozzá sikeresen. A kormányzati statisztika büszkén állapítja meg, hogy Hongkong a világ egyik legkevésbé autófüggő városa: mindössze 723 ezer regisztrált jármű koptatja az aszfaltját.
Annál fejlettebb viszont a közlekedési infrastruktúra – Hongkong nemcsak nemzetközi pénzügyi, befektetési és kereskedelmi, hanem logisztikai és tengerészeti központ is. A területéről legfeljebb ötórás repülőúttal elérhető a föld népességének fele. A többször is a világ legjobbjának megválasztott repülőtéren a 2014–2015-ös pénzügyi évben 65 millió utas fordult meg, de egy újabb – a harmadik – kifutópálya megépítését is tervezik, és ennek átadása után, 2030-ra további 30 millió fővel nőhet a forgalom. És persze a másfélszeresére emelkedhet a több mint száz légitársaság által mintegy 190 útvonalon üzemeltetett járatok száma is a reptéren, amely most csúcsidőben óránként 68 gépet fogad és indít. Teherterminálján a múlt évben 4,4 millió tonnányi rakomány fordult meg, ezzel a legforgalmasabb a világon. De nagy a hajóforgalom is a hongkongi vizeken: konténerkikötője az első ötben van, a városállamban vezetett regiszterben pedig több mint kétezer hajó szerepel, vagyis ennyi fut hongkongi zászló alatt.
|
A népsűrűség itt az egyik legnagyobb a világon
Tyrone Siu / Reuters |
– Most csak ámulnak és bámulnak, a szavuk is elállt, ugye? – kérdezte Raymond Yip, a Hongkong nemzetközi gazdasági kapcsolatainak bővítésén dolgozó kereskedelemfejlesztési tanács (HKTDC) helyettes ügyvezető igazgatója, miután egy csapat külföldi újságírónak felsorolta a fenti adatokat. Ám csak némi hatásszünetet tartott, hogy aztán folytassa a „legek” leltárját. A 300 milliárd USA-dollárt is meghaladó GDP több mint 90 százalékát különböző szolgáltatások adják, hosszú évek óta a hongkongit tartják a világ legszabadabb gazdaságának, közel nyolcezer külföldi cég működtet képviseletet itt. Köztük van – méghozzá méretes üzletekkel, szalonokkal – szinte minden ismert luxusmárka és több mint hetven vezető nemzetközi bank is. Hongkong nemrég a föld első számú boraukciós központjává vált, és tavaly minden más börzénél nagyobb értékben zajlott le IPO, azaz elsődleges részvénykibocsátás az ugyancsak a pénzvilág élvonalában jegyzett tőzsdéjén, ahol 2014 végén csaknem kilencszáz, a szárazföldi Kínában működő társaság papírjait is forgalmazták.
Merthogy Hongkong, ahol máig a britektől örökölt jogrend van érvényben, a világra nyíló gazdasági, üzleti kapu Kína számára. Mindkettőjüknek hasznot hajt az egy ország – két rendszer elve, amelynek lényege, hogy nem nyúlnak hozzá a tőkés berendezkedéshez, a honvédelmet és a külügyeket kivéve minden más területen Peking fennhatósága mellett is megmaradt a nemzetközi piacokon különösen nagy tekintélynek örvendő Hongkong önállósága. 2014-ben Kína után ide érkezett a világon a második legtöbb (103 milliárd amerikai dollárnyi) közvetlen külföldi befektetés, és az Egyesült Államok után a városállam volt (142 milliárd dollárral) az ilyen típusú befektetések második legnagyobb forrása is.
Miközben a népesség tekintetében valahol a 100. hely környékén áll a nemzetközi rangsorban, kereskedelmének éves értéke eléri az ezermilliárd amerikai dollárt – mondta Raymond Yip, és a telefonján gyorsan kipötyögte: ez napi több mint 2,7 milliárdot jelent. A Népszabadság kérdésére azonban hozzátette: ennek a pénznek a jelentős része csak „átfolyik” Hongkongon, ott kezelik a Kínába irányuló befektetések felét és az onnan kiindulók csaknem hatvan százalékát.
Persze vonzza a tőkét a stabilitás is. Csökkenő tendenciát mutat például a bűnözés, riasztás esetén a rendőrség átlagosan öt perc alatt a helyszínre ér, ám ez korántsem volt mindig így. A XIX. század második felében a brit hatalomnak kegyetlen kalózokkal, vad gengszterekkel és a szervezett alvilág, a triádok tagjaival is meg kellett küzdenie, ezért a rendőrséget jelentős részben nem helyiekkel, hanem britekkel és indiaiakkal – főként szikhekkel – töltötték fel. Aztán száz évvel később a korrupció okozott súlyos gondokat a hongkongi kormányzatnak: az alacsony fizetések az igényt, a pezsgésnek induló üzleti élet pedig a lehetőséget szülte a visszaélésekre. Elsősorban a védelmi pénzeket szedő rendőrök okoztak súlyos gondokat, ám 1974-ben létrehozták a Korrupcióellenes Független Bizottságot, és a rendőri vezetés megerősítésével, fizetésemeléssel, oktatással és amnesztiával kísért programot indítottak a korrupció ellen. És úgy tűnik, ott sikeres is volt ez a harc.
Vonzó minden, ami hongkongi
A hongkongiak honfitársaiknak, testvéreiknek tekintik a „nagy Kína” lakóit, de óvatosan, jogi korlátozásokkal kezelik őket. Mint lapunk kérdésére Raymond Yip elmondta, a szárazföldi országrészből érkezőknek például vízumra van szükségük, munkát pedig nem vállalhatnak szabadon. A tavalyi mintegy hatvanmilliós turistaforgalom több mint háromnegyedét ők adták, és naponta átlag 150-en érkeznek családegyesítés címén, letelepedési céllal. Csábító ugyanis a kínainál magasabb életszínvonal, a jobb életminőség, no meg a lehetőség, hogy hongkongi útlevéllel a világ több mint 150 országába lehet vízum nélkül beutazni. Hongkong tekintélye olyan nagy az anyaország lakosainak körében, hogy azok készek akár 20 százalékkal többet fizetni az onnan származó árukért – idézett egy felmérést a tisztviselő. Még akkor is, ha az adott terméket Kínában gyártották, de hongkongi tervek alapján, hongkongi vezetésű gyárakban, hongkongi alapanyagokból.
