Fagyban is remek Rovaniemi
Egyes utazási irodák és fapados légitársaságok a Rovaniemiben (ez Lappföld központja) trónoló „igazi” Mikuláshoz szerveznek egynapos utakat. Mivel a jó öreg Télapó Magyarországon is több alkalommal megfordult már, ismeri a kolbász, köszönöm és – bármilyen meglepő – a Hungaroring szavakat. Utóbbit azért, mert óriási Forma–1-es rajongó, kedvence a világbajnok Kimi Räikkönen. Mindezeket akkor tudtam meg, mikor egy kedd délutánon egyedül ácsorogtam a Nagyszakállú mellett, abban bízva, hogy lefényképezhetem. Ám a közelében őrködő manók ezt határozottan megtiltják, ellenben 25 euróért pompás közös fotográfiát készítenek. Ám Észak-Finnország még decembertől–februárig is sokkal többről szól, mint a turisták Rovaniemiben történő lehúzásáról.
A várostól mintegy 150 km-re északra fekvő Leviben és Sirkkában zajlik igazán az élet. Elsősorban a szaunákban. Azokba, amelyek tavak partján csoportosan érdemes ellátogatni, akár úgy is, hogy a számunka idegen vendégekhez csapódunk. A csapódást csapkodás követi, amikor a kis faházban dolgozó szaunamester nyírfavesszővel ütlegeli hátunkat pirosra. Mindezt persze csak akkor, ha a 100–120 fokra felhevített helyiségben legalább 20 percet eltöltöttünk. A csúcspont amikor belecsobbanunk a jeges tó vizébe. Ha betartjuk a szabályokat, nem lesz hideg a víz – ez nem vicc, tényleg semmit sem lehet érezni, midőn elmerülünk a kristálytiszta, valóban jéghideg vízben. Mintha milliónyi apró tűvel böködnék a bőrünket.
Lappföld egyik jelentős kisvárosa a fatemplomáról elhíresült Muonio, ahol telente vagy síléceken, vagy bevásárló szánkóval közlekednek az emberek. A településen alkalmunk nyílik a vásárlásra, ezt a vadonban nem tehetjük meg.
Ott inkább sportolhatunk: sífutás, Levi környékén lesiklás, vagy éppen a nálunk is egyre divatosabb nordic walking jöhet szóba.
A tavak közepén fahasábokból gyakran készítenek máglyákat, s rendeznek lékhorgászattal egybekötött halsütést. A félnapos program kellemes, másfél órás gyaloglással indul, a tűz fénye jelzi az irányt, mire kiérünk, már ott tátong a jégbe vájt luk, a halak pedig gyorsan ráharapnak a horogra. A helyiek többnyire parázson sütik a finomságokat, s amíg ezek elkészülnek, megfelelő mennyiségű alkohol kerül a szervezetbe, amely a test belső melegéért is felel.
Lappföldön van még lehetőség motoros és kutyaszánnal is közlekedni – utóbbi garantáltan felejthetetlen élmény. A környéken található valamennyi szállodában kézséggel segítenek a szervezésben, csak pénztárcával bírja az ember. Az egész napos sötétséget tényleg nehéz megszokni. A hó vagy csendesen, nagy pelyhekben hull, vagy a gyakran süvöltő szél mellett vízszintesen esik. A száraz hidegben szinte harapni lehet a levegőt, de megfelelő védőöltözet (sál, sapka, kesztyű) és egyéb vaskos, strapabíró ruházat nélkül nem szabad elindulni. A nemzetközi turizmus már régen felfedezte magának a téli Finnországot. Aki pár napot eltöltött a téli Északon, alig várja, a visszatérést – állítják a finnek. És valóban nem hazudnak.
Helsinki érintésével Kittilä légikikötőjébe érdemes elrepülni, ha Lappföld északi-északnyugati részébe tartunk. Helsinkiből vonattal is eljuthatunk Rovaniemibe, onnan autóbusszal folytathatjuk. A szállás alsó ára 80–100 euró éjszakánként félpanzióval. Felső határ nincs. A finn konyha nem túl változatos, az áfonyaszósszal nyakon öntött sült rénszarvas ellenben felejthetetlen csemege.
