Egy büszke város barokk kastélya

A torony földszintjén ma is ott a harang, az emeleteken pedig metszetek, fotók, patinás tárgyak, iratok idézik a helyi tűzoltástörténet emlékezetes mozzanatait. Megtudhatja a látogató azt is: az eredetileg jóval alacsonyabb építményt 1929-ben azért magasították meg, hogy az őr a mellette a múlt század elején épített emeletes "hivatal" mögötti házakat, utcákat is szemmel tarthassa.

A "hivatal" megjelölés idézőjelbe tételét az indokolja, hogy mielőtt megépítették, a városi rangját az idén éppen 675 esztendeje elnyerő település 1886-ban nagyközséggé degradáltatott - ám a törvény szerint községházának számító épületre a múltjukra okkal büszke (és bölcsen a jövőbe látó) szécsényiek a VÁROSHÁZA feliratot íratták.

A tűztoronytól évszázados várfal- és templommaradványok között, egy régi körbástya mellett pár perces út visz az 1986 óta újra városi rangú település gyönyörűen felújított, három és fél évtizede a Kubinyi Ferenc Múzeumnak otthont adó barokk kastélyához.

A helyén 1456-ban biztosan állt már egy várkastély. De laktak Szécsényben - mondja az intézmény régész igazgatója, Majcher Tamás - az Árpád-korban is. Azt is tudjuk, hogy e tájon már a kőkor embere is elkészítette a mindennapjaihoz szükséges eszközöket. Vagy - amint ezt a múzeum régészeti kiállításának falitérképe mutatja - máshonnan, Krakkó vagy akár a Dráva térségéből, sőt a Földközi-tenger vidékéről szerezte be azokat.

Pompás metszetek és makettek idézik a régmúlt századok megannyi nógrádi várát, láthatjuk a drégelyi ostrom ágyúgolyóit, a végvári vitézek fegyvereit, a török korból való rézedényeket, ásópapucsot, kerámia vízvezetékcsövet.

Önálló kiállításrészt szenteltek a muzeológusok Rákóczi Ferenc szabadságharcának, azon belül a múzeum közeli síkon, az úgynevezett Borjúpáston rendezett 1705-ös országgyűlésnek. Az összegyűltek jókora kiterjedésű sátortáborban laktak. A korabeli forrás alapján elkészített makett nem akármilyen látnivaló: az ott vezérlő fejedelemnek választott Rákóczi sátrát cölöppalánk övezte, a tanácskozósátor nagyságára pedig mi sem jellemzőbb, mint hogy felállításához Bécsből kellett szakembereket hívni. Az országgyűlés másik fontos intézkedése volt, hogy egyenjogúsította a katolikus és protestáns vallás híveit.

A város történetének következő fontos eseménye magának az azóta többször átalakított Forgách-kastélynak az 1750-es, 1760-as évekbeni felépítése. Az épület a XIX. második felében Pulszky Ferencé, Kossuth hajdani titkáráé, a Nemzeti Múzeum igazgatójáé, majd a Grossz családé, végül Liphtay Béláé, egy hajdani szécsényi vicevárkapitány leszármazottjáé, jeles természettudományi gyűjtőé lett, tőle vette meg az állam 1950-ben.

A ma a múzeumba látogató figyelmét még két kiállításrészletre érdemes figyelmeztetni: az időszakos várostörténeti kiállításban izgalmas tárgyak és dokumentumok adnak betekintést a város középkori és - egyebeken kívül sok-sok képes levelezőlap idézte - XX. századi mindennapjaiba, három korhűen kitapétázott szoba pedig azt mutatja, hogy jó száz esztendeje milyen volt egy efféle kastély női lakosztálya.

A kastély ablakaiból gyönyörködhetünk a várkert - éjjel kivilágított - angolparkjában, a főbejárat előtti díszudvar kovácsoltvas kerítésében, s az előtte magasodó evangélikus templomban meg a ferencesek 1332-ig visszanyúló történetű műemlék templomában és csak idegenvezetővel látogatható kolostorépületében.

Info

Kubinyi Ferenc Múzeum

Belépődíj 600 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 forint.

Tűztorony: szeptembertől naponta 9-16 óráig. Belépődíj 400 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 200 forint.

Ferences templom és kolostor