Arany, ezüst és porcelán Telkibányán
A középkorban, Károly Róbert idején sok aranyat és ezüstöt termeltek a településen. Zsigmond király bányavárosi ranggal is felruházta, főként a két nemesfém bányászata miatt. "Aranygombos Telkibánya" volt a neve. Aranylelőhelye révén olyan gazdag település volt, hogy még a templomtorony gombját is bearanyozták, ám az a huszita harcokban megsemmisült, akárcsak a vár és a vártemplom. A felszín közeli készletek kimerülése és egy XVI. századi bányakatasztrófa után 1574-től 1757-ig szünetelt a termelés, mígnem Mária Terézia újranyittatta az aranybányát. Uralkodásának időszakában a Telkibányán bányászott aranyból készültek a díszőrség egyenruhájának gombjai. A regéci uradalomhoz tartozó faluban Bretzenheim Ferdinánd herceg 1825-ben - mivel érckutatás közben jelentős mennyiségű kaolint találtak - megépíttette hazánk első porcelángyárát. Ezt költöztették később Hollóházára.
Az Abaúji Múzeum - amelynek épületében működött az első magyarországi porcelánkészítő manufaktúra - kerámiakiállítása bemutatja a kézzel festett tányérokat, a díszkulacsokat, korsókat és kancsókat, amelyek fennmaradtak az utókornak. A nemesércbányászatból a bányászat és ércelőkészítés történetével ismerkedhetünk meg egy diorámán. A múzeum udvarán az egykor használt malomkövek minden típusa megtalálható, Nemes Sándor fafaragó pedig egy bányászcsoportot alkotott az egykori táró bejáratához. Telkibánya sokat köszönhet a Kádár családnak, akik jókora gyűjtőmunkát végeztek a településen, majd a család utolsó tagja, Sarolta tanítónő minden vagyonát a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumra hagyta, megalapozva ezzel a telkibányai néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény létrehozását.
Az Abaúji Múzeum 2006-ban került Forró községből Telkibányára. Bemutatják benne a Zempléni-hegység értékes ásványvilágát, ahol opálok, andezitek, kalcedonok fordulnak elő, ezért számos gyűjtő próbálkozik arrafelé kincskereséssel. Az állatpreparátumok a táj jellegzetes élővilágát mutatják meg, de lehet tanulmányozni a vármegye kialakulását, és megtudhatjuk: Abaúj egy része is a zempléni tájegységhez tartozik. Sajnos nincs kiállítva az aranyat adó ásvány.
Telkibánya központjában áll a Károlyi család tiroli stílusban épült vadászkastélya, amelyet hat hektár erdő vesz körül. A XV. századi gótikus református templom és a kopjafás temető is ritka látványosságnak számít, 1997-ben pedig feltárták a Szent Katalin Ispotályos-templom alapjait, amelyre romkertet és kápolnát építettek. Az Ósva völgy hazánk egyetlen perlitfolyását rejti.
A településen tiszta hegyi levegő, szinte érintetlen természeti környezet és kristálytiszta rohanó patak fogadja a látogatót. Számtalan túravonal indul innen a Zemplén belsejébe, és a mikrorégió szinte minden nevezetessége elérhető közelségben van. A szomszédos Göncön a kolostorrom, a Huszita-ház és a Károli-biblia, más irányban Füzér vára, Hollóháza, a Nagy-Milic, a Kőkapu vagy Regéc vára számít látványosságnak.
Info
Megközelítés: Gönc vagy Sátoraljaújhely irányából.
Szállásrendelés: a Hegyi és Ifjúsági Szállóba: admin@telkibanya.hu
