Aggasztó mértékben zsugorodik az Északi-tenger jégpáncélja, az olvadás gyorsabbnak bizonyult a tudományos előrejelzéseknél.
 |
| Augusztus-szeptemberi átlagok |
Az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) műholdas mérései szerint a tengeri jégtakaró 4,14 millió négyzetkilométerre húzódott össze szeptember közepére, ami a második legkisebb érték a 2012-ben mért 3,39 millió négyzetkilométeres negatív rekord után (ami egyébként 50 százalékkal volt alacsonyabb 1979-2000 átlagánál).
Az NSIDC jelentése szerint ezek még csak előzetes adatok, a szelek változásával az olvadás tovább folytatódhat.
Az Északi-tenger jégpáncélja minden ősszel és télen növekszik, tavasszal és nyáron pedig olvad, de a globális felmelegedésnek köszönhetően az olvadás egyre hamarabb kezdődik és tovább is tart, mint a korábbi években.
"Drámai változásokra számíthatunk a következő néhány évben, ha a felmelegedés tovább folytatódik" - idézte a BBC Ted Scambos-t, az NSIDC vezető kutatóját.
A mérési eredmények még a kutatókat is meglepték, mivel arra számították, hogy a nyári alacsony légnyomás és felhős idő lelassította az olvadást.
Annyi a jegesmedvéknek
Ha ez így megy tovább, a jegesmedvék nagy pácba kerülhetnek, az olvadás őket fengyegeti leginkább. A Washingtoni Egyetem legfrissebb kutatása szerint a sarkkörön élő összesen 19 alfajt kivétel nélkül érinti az olvadás, hiszen ezzel szűkül a természetes élőhelyük, ezért nehezebben találnak maguknak táplálékot, illetve párt, így a szaporodási rátájuk is csökken. Mivel két jégtábla között egyre nagyobb távolságokat kell úszva megtenniük, sokszor végkimerülésben pusztulnak el.
A jegesmedvék jellemzően fókákra vadásznak, de mivel a vízben nem tudnák utólérni prédájukat, felülről támadnak, a jégtáblák széléről, illetve a jégpáncélba lyukat ütve halásszák ki zsákmányukat.
 |
| Fotó: NASA |
Harminc öt év adatainak összevetéséből az derült ki, hogy a tavaszi olvadás 3-9 nappal korábban kezdődik, ősszel pedig ugyanennyivel később kezd fagyni. Ez 35 év alatt 3 és fél hetes csúszást jelent, tehát a jegesmedvék egy évben összesen 7 héttel kevesebbet tölthetnek a jégen, mint 1981-ben. Ha ez a trend tovább folytatódik, akkor az évszázad közepére további 6-7 héttel rövidülhet a vadászidény.
A világon egyébként már csak 20-30 ezer jegesmedve él (bár a pontos számukra csak becslések vannak) Alaszkában, Grönlandon, Kanadában, Norvégiában és Oroszországban. A 2008-ban veszélyeztetettnek nyilvánított jegesmedvék 19 ismert alfaja közül 3 hanyatlik - ezek a legveszélyeztetebb populációk -, 6 stabil és csak 1 alfaj létszáma bővül, a többi kilencről még nem áll rendelkezésre elegendő információ. A klímaváltozás további romboló hatásával számoló előrejelzések szerint a jegesmedvék az évszázad végére kipusztulhatnak.
Már a kőkorszakban is messziről üvöltött egy közösségről, hogy a végét járja, mégse volt elég néhány ezer év, hogy tanuljunk belőle.
Szellemkígyót fedeztek fel Madagaszkáron.
Nem veszélyeztetett többé az óriáspandaKutatók és természetvédők több évtizedes munkájának köszönhetően, nem veszélyeztetett faj többé az óriáspanda.
Ismét látni vélik a ma 80 éve kihalt állatotNyolcvan évvel ezelőtt, 1936.
Megmentette faját a kihalástól Diego, a vén kujon.
