Több mint 110 tonna emberi eredetű anyag maradt az évek során a Holdon – mondja Beth O’Leary, az Új-Mexikói Állami Egyetem régésze. „Ezek a maradványok történeteket mesélnek arról a korszakról, amikor az emberiség felfedezte a bolygóján túli világot. Az emlékek megóvása ugyanolyan fontos, mint akárhol máshol a Földön, megoldást kell találnunk rá.”
O’Leary egyike azoknak a jelenséget aggodalommal figyelő tudósoknak, akik petícióban kérték az Egyesült Államok képviselőházát a holdra szállások helyszíneinek védelméről szóló törvényjavaslat benyújtására. A leszállási pontokat történelmi emlékhellyé nyilvánítani szándékozó Lunar Landing Legacy Act azonban egyelőre nem emelkedhetett jogerőre, mivel az 1967-ben kilencvenegy ország – köztük az Egyesült Államok és Magyarország – által aláírt Outer Space Treaty megtilt-
ja, hogy bármilyen ország felügyeleti jogot szerezzen egy Földön kívüli égitest területén.
Mindazonáltal az űrbe kilőtt objektumok az őket felküldő szervezetek tulajdonában maradnak, vagyis a NASA még mindig birtokolja a zászlókat és hátrahagyott holdjáróit. „Egy lábnyomot ezzel szemben egyetlen ország sem sajátíthat ki magának” – vázolja a helyzetet O’Leary.
Több szakértő szerint itt az idő az Outer Space Treaty felülvizsgálatára vagy egy teljesen új egyezmény megalkotására. Az emlékek védelmét sürgetők az Antarktisz-egyezményhez hasonló mechanizmust emlegetnek lehetséges megoldásként: a déli kontinens korai felfedezőinek emlékhelyei csak tudományos célú kutatáshoz kötött engedéllyel látogathatóak.
|
Az első emberes Hold-expedíció egyik cipőnyoma
Reuters/NASA |
Az aggodalmakat nemcsak a tervezett holdmissziók, hanem az űripar üzleti oldala is táplálja. A Google 2007-ben hirdette meg a 20 millió dollár összdíjazású Lunar X Prize-t, melyben a magyar Puli Space Technologies is részt vesz. A versenyző csapatok célja, hogy olyan járművet juttassanak a Holdra, mely legalább 500 métert képes megtenni az égitesten, és az ott készített felvételeket visszajuttatja a Földre. A versenykiírás külön jutalomban részesíti azokat, akik történelmi jelentőséggel bíró helyszínekről, így például az Egyesült Államok, a Szovjetunió vagy más nemzetek űreszközeiről küldenek fotókat.
Bár a Lunar X Prize még javában zajlik, létrejötte jó néhány „műemlékvédelmi” kérdést felvetett a NASA háza táján is, ennek eredményéül az űrhajózási hivatal ma már saját irányelvekkel rendelkezik a célpontok biztonságos megközelítését illetően.
„Az egységeknek olyan távolságban kell földet érniük a meglátogatott objektumoktól, hogy a felvert por ne okozzon károkat. Emellett azt javasoltuk, hogy az Apollo–11 és az Apollo–17, az első és az utolsó emberi holdmisszió leszállóhelyét senki ne látogassa” – mondja Rob Kelso, a NASA houstoni központjának korábbi, üzleti szolgáltatásokért felelős vezetője. „Időszerű elgondolkodni ezeken a kérdéseken, hiszen olyan korszakba lépünk, amikor az ember ismét birtokába veszi a Hold-felszínt.”
