Üstökösöket találtak egy másik naprendszerben
Első alkalommal sikerült detektálni üstökösöket egy másik csillag körül – írja a Phys.org. Egy nemzetközi csillagászcsapat az ALMA óriástávcsővel észlelte, hogy jeges üstökösmagok keringenek egy a Napunkhoz hasonló és aránylag közel lévő csillag körül.
A University of Cambridge és az Atacama Large Millimeter Array (ALMA) obszervatórium együttműködésében végzett kutatás során nagyon alacsony koncentrációjú szén-monoxidot mutattak ki a csillag körül, nagyjából annyit, mint amennyit a Naprendszerünkben keringő üstökösök kibocsátanak.
A kométák alapvetően jégből és kőzetekből álló, sokszor rendkívül hosszú és elnyúlt pályákon keringő „piszkos hólabdák”, amelyek gyakorlatilag hibernált formában őrzik naprendszerük eredeti alkotóelemeit. Kutatásuk már csak azért is fontos, mert a mai ismereteink szerint az üstökösök becsapódásainak (is) köszönhetjük, hogy a Földön létrejöhetett az élet (alapvető alkotóelemeket, többek között vizet szállíthattak bolygónkra).
A most tanulmányozott, HD 181327 jelű csillag 30 százalékkal nagyobb a Napnál, és 160 fényévre van a Festő csillagképben. A csillagot egy porgyűrű veszi körül, amely kométák, aszteroidák és más égitestek ütközéseinek törmelékeiből jöhetett létre. A csillagászok azt valószínűsítik, hogy a nap körül bolygók is keringhetnek, de ezeket a mai technikával nem tudjuk észlelni.
|
Hamis színes felvétel a HD 181327-es csillagot körülvevő üstökösfelhőről. A fehér körök a mi Naprendszerünket körülvevő törmelékfelhő, a Kuiper-öv méreteit mutatják.
Amanda Smith / University of Cambridge |
A naprendszer még nagyon fiatal, alig 23 millió éves, ami nevetséges a mi rendszerünk 4,6 milliárd éves korához képest.
„Ez a rendszer nagyon hasonló a miénkhez, így nézhetett ki a mi Naprendszerünk is fiatal korában”
– írta Sebastián Marino, a Cambridge's Institute of Astronomy PhD-hallgatója, a felfedezést dokumentáló cikk szerzője. Már csak ezért is számít tudományos bravúrnak a felfedezés.
Az ALMA távcső segítségével a csillag környezetének gáztartalmát vizsgálták, amit eddig csak néhány napnál sikerült detektálni, de azok a mi központi csillagunknál jóval hatalmasabbak voltak. A chilei óriástávcsővel detektált gázmennyiség egy nagyjából 200 kilométeres jéglabdának felel meg.
„Ez volt a legkisebb gázkoncentráció, amit valaha találtunk egy kisbolygóövezetben. Már tényleg csúcsra járattuk az ALMA-t”
– mondta Sebastian Marino.
