galéria megtekintése

Tizenhárom napig méhen kívül neveltek emberi embriót

2 komment


Palugyai István

Újabb bioetikai dilemmával szembesülhet a világ. Amerikai és brit kutatóknak sikerült 13 napos koráig lombikban nevelni egy emberi embriót. Eddig csak hétnapos koráig tudták laboratóriumi körülmények között követni az emberi szervezet fejlődését, azután minden esetben beültették az embriókat az anyaméhbe, hogy a magzat ott fejlődjön tovább.

Most azonban egy korábban egérembriók laboratóriumi nevelésénél kipróbált új módszerrel egészen 13 napos korig lehetett folyamatosan megfigyelni az embrió fejlődését. Tulajdonképpen ezt követően sem a technika mondott csődöt, hanem a nemzetközi szabályok zárták le az utat a kísérlet folytatása előtt. Jelenleg ugyanis csak kéthetes korig lehet emberi embriót méhen kívül nevelni.

A módszert Magdalena Zernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem professzora, a brit kutatás egyik irányítója fejlesztette ki, és ezt alkalmazták az amerikai kutatók a Rockefeller Egyetemen. A Nature és a Nature Cell Biology című folyóirat szerdai számaiban külön tanulmányokban publikált eredmények szerint a szervezet kialakulása szempontjából legmeghatározóbb időszak során láthatóvá vált, hogy egyes meghatározott sejtekből hogyan jön létre egy beültetés utáni emberi embrió alapvető struktúrája.

 

Mindkét kutatócsoportot váratlanul érte, hogy az embriók a méhen kívül is képesek voltak önszerveződésre, s elkezdték kifejleszteni kulcsfontosságú szerveiket anélkül, hogy ehhez megkapták volna az anya szervezetétől a kellő információkat. Mint Ali Brivanlou, az amerikai csoport vezetője elmondta, korábban azt hitték, hogy az embrió méhfalhoz tapadásakor az anyai és az embrionális komponensek kölcsönhatása révén folytatódik az embrió fejlődése.

A meglehetősen nagy visszhangot kiváltott kutatás biológiai szempontból igen hasznos, hiszen nemcsak az embriófejlődés alaposabb megismeréséhez jelent fontos építőkockákat, de a mesterséges megtermékenyítés és a regeneratív gyógyítás további fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Magdalena Zernicka-Goetz a londoni sajtótájékoztatón egyenesen úgy nyilatkozott, hogy tengernyi új információval gazdagodhatna a tudomány, ha csak egy pár nappal lehetne kitolni az engedélyezett kéthetes időszakot, melyet 1979-ben egy amerikai etikai bizottság javaslatára fogadtak el.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.