Pásztor János az ENSZ-főtitkár klímaügyi helyetteseként készítette elő a párizsi csúcsértekezletet. A szakember szerint már a csúcs előtt is látni lehetett, hogy mi az egyes országok hivatalos vállalása, az azonban csak a tárgyalások közben derül ki, hogy ebből a megegyezés érdekében mennyit engednek.
Már hónapokkal ezelőtt is érzékelhető volt, hogy a kormányok, látva a klímaváltozás kihatásait, sokkal inkább hajlandóak egy új klímaegyezmény megkötésére, mint a korábbi hasonló csúcsok előtt. Ráadásul a magánszektor is pozitívabban áll a fenntartható fejlődéshez, s különösen a felmelegedés kérdéséhez, mint bármikor valaha – hangsúlyozta lapunknak a csúcs előkészítéséért felelős diplomata. „Tanultunk a koppenhágai kudarcból."
Mintha átszakadt volna egy lélektani gát, aminek következtében az egyes szereplők új technológiai, piaci és politikai megoldásokon kezdtek el gondolkozni. A világ elindult a helyes irányba, csak még nem eléggé gyorsan, s épp ezért kell az új egyezmény, hogy felgyorsítsa a folyamatokat. – Ki gondolta például, hogy India bejelenti, a következő 5-6 évben 350 GW-nyi megújuló energiát termel, s ebből kétszáznál is többet napenergiából állít majd elő? Emellett jelentős a fejlődés a magánbefektetőknél és bankoknál. A tavalyi limai klímaértekezleten ez utóbbi szektor több százmilliárd dolláros zöldbefektetést lebegtetett meg, s amikor idén ellenőriztük az ígéreteket, kiderült, hogy ezek nagy része meg is valósult. Ráadásul vannak vállalatok, amelyek túlteljesítették ígéreteiket, és olyan cégek is beszálltak a folyamatba, amelyek tavaly még nem jelentkeztek – érzékelteti a hangulatot Pásztor János.
Ezt jelzi a zöldkötvények forgalma is, mely a nulláról év végére 50–70 milliárd dollárra nőhet, s míg ezeket kezdetben csak fejlesztési bankok forgalmazták, mára a kereskedelmi pénzintézeteken túl nagyüzemek vagy városok is a kibocsátók között találhatók. Az irány egy alacsony széntartalmú világ felé mutat. A magyar ENSZ-diplomata Budapestre Rijádból érkezett, ahol szaúdi tárgyalópartnerei olyan autót mutattak be, melyben egy szerkezet tárolja a kibocsátott szén-dioxidot.
