A vállalkozás a tengerfenéken lévő hidrotermális kürtők környékére koncentrál. A tenger alatti vulkanikus törésvonalak mentén e hatalmas, fekete kéményszerű alakzatokból feltörve a mélyből felszökő forró és erősen savas víz találkozik a sokkal hidegebb és lúgos kémhatású sós tengervízzel, s e találkozás következtében különféle ásványok válnak ki a fenéken nagy koncentrációban. Egyebek között olyan ércek találhatók itt, melyek arany- és réztartalma sokkal magasabb a szárazföldi bányákban található ércekénél. Az egyik, 18 hónapig a mélybe bocsátott érzékelő például különleges minőségű rezet talált mindenfelé – hangsúlyozta a cég vezérigazgatója a BBC-nek.
Korábban az ilyen mélységben található ércek és ásványgumók gazdaságos kitermelésével a műszaki nehézségek és a magas költségek miatt nem foglalkoztak érdemben. A tengeri szénhidrogén-kitermelés felfutásának farvizén azonban fejlődni kezdtek a mélytengeri bányászati technológiák is, amelyeknek jótékony lökést adott a különféle értékes fémek árának az utóbbi években kezdődött szárnyalása. Különösen az elektronika elengedhetetlen alapanyagának számító ritkaföldfémek áhított kincsek, mivel ezekből az elemekből a szárazföldön is meglehetősen kevés található, és az ismert tartalékok több mint 90 százaléka Kínában van. Az ázsiai nagyhatalom pedig egyre kevesebbet exportál, vagyis visszaél monopolhelyzetével, ami az árak roppant gyors felíveléséhez vezetett.
|
| 310 tonnás robot végzi a tengerfenék feltörését |
Az Új-Guinea vizeiben nyíló bánya tenger alatti kincseit – a tervek szerint – robotok hozzák fel mélyből a kitermelést irányító hajók fedélzetére. A legnagyobb bányagépet, mely 310 tonnát nyom, nemrég készítették el egy newcastle-i cégnél. A terv szerint először feltörnék a tengerfenék legfelső rétegét, majd az érceket zagyszerű iszapként pumpálnák a felszínre. A Nautilus a következő lépésként a kitermeléshez szükséges különleges hajót szeretné megrendelni, és az üzemi termelést öt éven belül kezdenék meg.
Richard Page, a Greenpeace kampányfőnöke azonban a mélytengeri bányászat fenyegető veszélye kapcsán a tengerek átfogó védelmének szükségességére figyelmeztetett. Mivel az óceánok mélye még messze nincs feltérképezve (amire az eltűnt maláj repülőgép utáni hajsza is jó példa), az ottani élővilág potenciális veszélyeztetése, a rendkívüli körülményekhez alkalmazkodott fajok eltűnése ma még fel sem mérhető veszélyeket hordoz. Jelenleg az óceánoknak csupán három százaléka és a nemzetközi vizeknek mindössze egy százaléka védett, ami különösen sürgetővé teszi egy globális tengerirezervátum-hálózat létrehozását – hangsúlyozta a Greenpeace szakembere. A mélytengeri kürtők 1977-es felfedezését követően az is kiderült, hogy ezek körül különleges, a napfénytől független, kémiai energiát felhasználó élővilág alakult ki, melynek puhatestű, rák- és féregfajai egészen egyedülálló életközösséget alkotnak.
A Nautilus ezzel szemben éppen a környezet minimális károsodását emelte ki a projekt kapcsán. Az ottani, már amúgy sem működő vulkanikus kürtők környékének mindössze tíz futballpályányi területét vennék csak igénybe. A tanulmányok alapján az egy kilométerre délkeletre lévő, még aktív kürtők felől mozgó tenger alatti áramlat segítségével amúgy is 5-10 éven belül benépesítené az élővilág az érintett területet a csupán harminc hónapra tervezett kitermelés leállítása után – állítja Mike Johnston, a cég vezérigazgatója.
Az ENSZ tengerfenékre szakosodott szervezete (ISA), mely eddig már 19 engedélyt adott ki a mélyben folyó ércbányászatra, s üdvözölte a Nautilus és a pápua új-guineai kormány megállapodását, most dolgozza ki az ugrásra váró iparág környezetvédelmi irányelveit.
