Éppen öt évvel ezelőtt kezdődött az elmúlt negyedszázad történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája Fukusimában. A japán fővárostól 250 kilométernyire északra fekvő település ma ugyanúgy az atombaleset és a tömeg-félretájékoztatás jelképe, mint Csernobil. A nukleáris ipar jövőjét meghatározó krízis évfordulóján a legelterjedtebb mítoszokat vesszük sorra. A valóság rémisztő.
OK-OKOZAT A baleset közvetlen előzménye egy 9-es erősségű tenger alatti földrengés és az általa kiváltott szökőár volt, emiatt az erőművet üzemeltető vállalat (Tepco), illetve a nemzetközi nukleáris ipar mindvégig azon az állásponton volt, hogy egyszeri, máshol megismételhetetlen katasztrófa történt, amelyből az az atomenergia-használat biztonságosságára nézve semmilyen következtetést nem lehet levonni. A valóságban azonban a japán kormány számára készített független parlamenti bizottság 2012-es jelentése szerint a nukleáris baleset egyértelmű oka emberi felelőtlenségek és mulasztások sorozata volt az egyébként a létesítmény szempontjából kiküszöbölhető gondokat okozó természeti katasztrófa során. A hibák a tervezésben, a kivitelezésben, a hatósági felügyeletben és az üzemeltetésben is jelen voltak.
 |
| Fotó: Issei Kato / Reuters |
JÓTÁLLÁS Bár a kárelhárítás folyamata öt évvel a baleset után sem fejeződött be, és ma is rendszeresen találnak újabb szennyezéseket – így a végleges kármérték egyelőre nem állapítható meg –, az atompárti szaksajtóban visszatérően megjelenik az az érvelés, hogy a Tepco képes helytállni az okozott kárért, sőt a japán kormány is ezt állítja. 118 milliárd dollárról, egy teljes évnyi magyar GDP-ről van szó.
