galéria megtekintése

Mégis mi a jó életet keresünk még mindig a Marson?

4 komment

Ny. M.

Újabb mérföldkövet jelent a földönkívüli élet kutatásában a hétfőn indított ExoMars-küldetés.

A Bajkonurból hétfőn fellőtt Proton-M rakéta két újabb vadászt fog pályára állítani a már most is eléggé zsúfolt Mars körül, ezzel a kutatók reményei szerint közelebb kerülhetnek egy régi vita tisztázásához: most akkor van élet a Marson, vagy volt, vagy nincs ott semmi látnivaló?

A politikai szempontból amúgy pikáns (de az űrkutatásban korántsem ritka) európai-orosz együttműködésnek köszönhetően létrejött ExoMars program tudományos jelentőségéről és küldetésének részleteiről a Space.com számolt be részletesen.  

Van hozzá orruk

 

Az orosz gyártmányú óriásrakétával több kutatószondát lőttek fel hétfőn a bajkonuri űrkikötőből, ezek a tervek szerint 7 hónapos utat követően láthatnak munkához.

A Proton-M rakéta kilövés után
A Proton-M rakéta kilövés után
Shamil Zhumatov / Reuters

A Trace Gas Orbiter (TGO) keringőegység a Mars vékony légkörében kutatja majd az életre utaló nyomokat, míg a Schiaparelli leszállóegység - ha csak rövid ideig is - egy meteorológiai állomás szerepét tölti majd be a bolygó felszínén.

"A TGO olyan lesz, mint egy nagy orr az űrben"

- idézte az AFP hírügynökség  Jorge Vagót, az ExoMars mérnökét, aki ezzel arra utalt, hogy a szonda különböző gázok, köztük a metán jelenlétét keresi majd a marsi atmoszférában. És okkal teszi ezt, hiszen a Föld légkörében lévő metán döntően biológiai forrásokból (növényekből és állatokból) származik. A metán jelenlétét korábban is kimutatták a marsi légkörben is, de a kutatók nem biztosak ennek eredetében - a gáz egyaránt származhat vulkáni aktivitásból és más geológiai reakciókból, mint például mikrobáktól. 

Kétkulacsos politika

A TGO FREND nevű, orosz gyártmányú műszerével a víz nyomait is kutatja majd a felszínen, 1 méteres mélységig.  Emellett a CaSSIS kamerájával nagy felbontású képeket készít majd a felszínről, különösen azokról a hegyvonulatokról, ahol tavaly folyékony sós víz nyomait fedezték fel.

Hegyi patakokat vizsgál meg közelebbről az új szonda
Hegyi patakokat vizsgál meg közelebbről az új szonda
NASA/JPL/University of Arizona

Emellett a képek segítségével ideális leszállóhelyeket keresnek a jövőbeni küldetésekhez, kiszűrve az olyan lehetséges kockázatokat, mint a földcsuszamlások, lavinák és veszélyes lejtők.

Ébresztő!

A Schiaparelli leszállóegység napokkal az érkezés előtt válik majd le a TGO-ról, és október 19-én landolhat a planétán. A Schiaparelli landolás után "felébreszti" a DREAMS (álmok) nevű mérőeszközét, amely egyszerre méri majd a szélerősséget, a páratartalmat, a nyomást, a hőmérsékletet és a felszíni por összetételét a vörös bolygón, de csak néhány napig, amíg az elemei le nem merülnek.

Porördög a Curiosity marsjáró felvételén
Porördög a Curiosity marsjáró felvételén

A mérések segítségével a marsi porviharok kialakulásáról is pontosabb képet kaphatnak a kutatók, ezáltal csökkentve a jövőbeni emberes küldetések kockázatait.

A Trace Gas Orbiter (TGO) szonda és a Schiaparelli leszállóegység
A Trace Gas Orbiter (TGO) szonda és a Schiaparelli leszállóegység
ESA – B. Bethge

Az ExoMars küldetéssel egy még ambiciózusabb missziót készítenek elő: a program második fázisában - a tervek szerint 2018-ban - egy újabb marsjárót dobnának a felszínre, amivel ugyancsak az élet nyomait kutatnák. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető