galéria megtekintése

Király a sittes gödörből

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 03. számában
jelent meg.


Ötvös Zoltán
Népszabadság

Kezdetben minden magyar király saját sírhelyet keresett magának az országban, I. Géza például Vác mellett döntött. Minden valószínűség szerint idén nyáron az elbontott székesegyház közepén megtalálták a király nyughelyét. Mivel több száz éve a ferencesek itteni építkezésük során elhordták a sírt, nehéz lesz azonosítani a törmelék közül előkerült csontokat.

A XI. század magyar uralkodói döntően az általuk alapított kolostorban, prépostságban temetkeztek – mondja Batizi Zoltán régész. Szent István király így került Székesfehérvárra, I. András Tihanyba, I. Béla pedig Szekszárdra. Ezt a szokást követte I. Géza is, aki úgy rendelte, hogy Vácon temessék el. Könyves Kálmán volt az első Árpád-házi király, aki Szent István nyughelyét választotta magának temetkezési helyszínként – őt még tizenhárom király követte. Az idei nyár egyik régészeti szenzációja, hogy Vácon nagy valószínűséggel előkerült I. Géza király sírhelye.

A Duna-parti vár területén már 1978 óta folynak ásatások, 2000-ben Tettamanti Sarolta vezetésével megkezdődött az itteni székesegyház feltárása is. A régészeti munka ugyan 11 éven át szünetelt, ám 2013 őszétől a helyi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával újrakezdődött az ásatás. A cél nem csupán a király temetkezési helyének feltárása volt, hanem a vár és a székesegyház századokon át tartó fejlődésének megismerése. Idén nyáron érkezett el a pillanat, amikor sikerült feltárni az egykori templom középső vonalát – már amelyik része hozzáférhető, az itteni ferences kolostor ugyanis később átfedésben ráépült az eredeti épületre.

A váci ásatáson egy XI. századi sírra bukkantak idén
A váci ásatáson egy XI. századi sírra bukkantak idén
Batizi Zoltán

 

„Egy XVII. századi, a székesegyházat is feltüntető részletes térkép és a feltárási eredmények alapján már jól ismerjük a templom építéstörténetét, alaprajzát, így a ma álló ferences kolostor falától egy méterre feltárt sírról biztosan állítható, hogy az egykori, XI. századi székesegyház központi részén található” – állítja a régész. Éppen a központi fekvése alapján hiszi azt Batizi Zoltán, hogy egykoron ide temették Géza királyt. (Az uralkodókat jellemzően a templomok hasonlóan kitüntetett helyén hantolták el.)

A 110-es objektumként feltárt gödör mérete alapján egy kővel kialakított falú temetkezési hely, bár a kőkeretet valamikor elbontották, legalábbis a feltárt szerszámnyomok erre utalnak. (Tavaly a déli hajóban találtak egy ép kőkeretes sírt, innen tudják, hogyan nézhetett ki a fősír.) A ferencesek a XVIII. századi Historia Domusban feljegyezték, hogy a kolostoruk építése során a középkori templom bontásakor több főpapi temetkezési helyet találtak, melyek keresztet, selyemruha maradványokat és egyéb mellékleteket tartalmaztak. A sírok kőanyagát kitermelték az építkezéshez, így valószínűleg ekkor bontották el a most megtalált sírkamrát is. Az akkori munkálatok során az 1506-ban elhunyt Báthori Miklós díszes vörösmárvány sírköve is előkerült, ezt átfaragták, és kézmosót készítettek belőle a szerzetesek számára. Elképzelhető, hogy a ferencesek –nem ismerve fel I. Géza temetkezését – az ő sírhelyét is elbontották.

I. Géza feltételezett portréja a Szent Korona abroncsáról
I. Géza feltételezett portréja a Szent Korona abroncsáról
Wikipédia

Előfordulhat az is, hogy jóval korábban fosztották azt ki. A tatárok 1241 márciusában felgyújtották a székesegyházat és feldúlták a várost,majd egy éven át uralmuk alatt tartották az ország e részét. A törökök több mint száz éven keresztül uralták a települést – ennyi idő alatt minden nemesfémmel kecsegtető helyet feldúlhattak.

A sírgödörben építési törmeléket, XVIII. századi cserepeket és száz körüli emberi csontmaradványt találtak, de azt most senki sem állíthatja, hogy bármelyik I. Gézától származna. Csak akkor lehetne minden kétséget kizáróan az Árpád-házi királyhoz kötni a temetkezési helyet, ha a csonttöredékeket megvizsgálnák, majd összehasonlítanák az uralkodó egyik közeli rokona maradványaival. Rendelkezésre állna ehhez unokája, II. (Vak) Béla feltételezett koponyacsontja és öccse, Szent László koponyaereklyéje. Forrás azonban nincs az elemzések elvégzésére.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.