Valójában itt sem csupán egy kivetítőről volt szó – bár ez lett volna a „videoszemüvegek” elsődleges funkciója), hanem egy beviteli és vezérlőeszközről, amely a szemmozgások, az arcmimika és egyéb gesztusok segítségével működtethető, némileg a Microsoft „eszköz nélküli” játékvezérlőjéhez, a Kinecthez hasonlóan.
A Nokia okosszemüvege (ugyanúgy, mint a Kinect) kamerával, illetve infrakamerával is rendelkezik, és az egyik optika folyamatosan a szemet figyeli. Ez a készülék is hadászati fejlesztésekre épül – amiben szintén rokon a Kinecttel –, és az amerikai hadsereggel régóta együttműködő Vuzix a Nokiával kooperálva már a prototípusokat is legyártotta.
Maga az eszköz (az okosórák többségéhez hasonlóan) önmagában nem túl okos, azaz kell hozzá valami – leginkább egy okostelefon –, hogy igazán használható legyen. És éppen ez teszi érthetővé, hogy miért fontos a Nokiának: az a gyártó, amelyik az első ütőképes telefon-okosszemüveg kombóval előáll, meghatározó pozíciót szerezhet a jövő telefonpiacán.
A lehetőség mások fantáziáját is mozgásban tartja. A Google a Google Glass-szal az Android platform és az androidos telefonok számára igyekszik biztosítani a helyet, de versenyben van a tévégyártás veszteségeit a mobil- és a konzolpiacon ellensúlyozni kívánó Sony és néhány „névtelen” cég is.
A Sony készülő szemüvegéről a Guardian számolt be nemrég; a hivatalosan meg nem erősített információkból egy olyan eszköz rajzolódik ki, amely kivetítőként és (játék)vezérlőként egyaránt képes helytállni, egyéb „okosságok” viszont nincsenek benne.
A Sony nem is a Google Glass konkurenciájának szánja, hanem inkább az Oculus Rifttel kíván versenyezni (utóbbi már a második generációjánál tart, viszont – bár a határok nem teljesen egyértelműek – nem számít „igazi” okosszemüvegnek: a hivatalos elnevezése Virtual Reality Headset).
Az okosszemüveg-kategóriát egyelőre a Google Glass uralja, olyannyira, hogy már a jogalkotás is kénytelen foglalkozni vele.
|
Nokia is versenybe száll a Google szemüvegével
Carlo Allegri / Reuters |
A Reuters februárban arról írt, hogy hét amerikai államban készül olyan szabályozás, amely megtiltaná a Google Glass vezetés közbeni használatát, az SMS-ezéshez hasonlóan. A Google szemüvege részben átlátszó ugyan, ám a virtuális horizontra vetített képek és információk elvben elterelhetik a vezető figyelmét.
Persze a gyártó sem figyeli ölbe tett kézzel a piacot is befolyásoló jogi lépéseket: szintén a Reuters írta meg, hogy több államban is fizetett lobbistákat alkalmaz a törvényhozás befolyásolására a megengedőbb szabályok elfogadása érdekében.
Az egyik felhasználó, Cecilia Abadie neve világszerte ismert lett, mivel ő volt az első, aki – idén januárban – konfliktusba keveredett a hatóságokkal a Google Glass vezetés közbeni használata miatt. Az első körben a rendőrök pénzbírságot szabtak ki rá, ám a San Diegó-i bíróság úgy döntött, hogy konkrét tiltó szabály híján egyelőre nincs jogalapja a büntetésnek.
Papíron is ki van tiltva azonban a Google Glass néhány amerikai egyetemről a vizsgák idején, illetve újabban a mozik vetítőtermeiből is premier alatt. Január végén egy férfi kis híján komoly bajba került az ohiói Columbusban: kivezették a teremből, elvették a szemüvegét és a telefonját, majd megvádolták, hogy illegális felvételt készített a Jack Ryan: Árnyékügynök című filmről.
Mivel az átmenetileg lefoglalt készülékek memóriájában nem volt ott a felvétel, végül elengedték, sőt vigasztalásképpen ajándék mozijegyeket is kapott, ám az esete mégiscsak jól példázza, hogy a technika eme új vívmányaira a világ még nincs teljesen felkészülve.
