Az Európai Találmányi Hivatal (EPO) idei megméretésén 15 döntős találmány került a végső körbe (közülük csak egy cseh és egy litván képviselte az új tagországokat), amelyekből a tízfős, Rubik Ernőt is soraiban tudó zsűri választotta ki öt kategória (kutatás, ipar, kis és közepes cégek, Európán kívüli találmányok és az életműdíj) nyerteseit. Legtöbbjükre érvényes, hogy a mindennapokban is használják ötleteiket, nevüket azonban szinte senki sem ismeri.
|
...az eldobható vértesztje percek alatt képes kimutatni a legveszélyesebb kórokozókat
Heinz Troll/epo.org |
A kutatás területén a díjat elnyerő francia fizikus és idegsebész által alkalmazott nagyfrekvenciás mélyagyi ingerlés például régóta része a mozgászavarok kezelésének. Ilyenkor tüneti kezeléssel a remegésért felelős agyi területeket, magokat felépítő idegsejteket és nyúlványaikat gátolják. Az idegsejtek a stimuláció miatt nem képesek a Parkinson-kór tüneteiért felelős kóros üzeneteket, utasításokat kiadni és továbbítani. A professzor először 1987-ben próbálkozott az elektróda beültetésével, de az 50 hertzes ingerlés semmi változást nem okozott. Ám amikor a frekvenciát véletlenül 100 Hertzre növelte, a páciens remegése váratlanul megszűnt. Mint a módszerhez kötődő 12 szabadalom tulajdonosa elmondta, voltaképpen szerencséje volt. Az elektródát a betegeknél egy, általában a kulcscsont alatti árokba beültetett pacemakerszerű impulzusgenerátorral kötik össze, amelyet a parkinsonosoknál az elemek kimerülése miatt a professzor szerint 5-7 évenként cserélni kell. S bár vannak már újratölthető elemekkel működő, testen kívül hordott generátorok is, ám ezeket a páciensek egy része a gyakori újratöltés és a készülék eltakarására szolgáló álcázás miatt nem szereti.
A másik, az ipari találmányok kategóriájában díjazott orvosi módszer egy mágneses képalkotó technológia, amelyet két német mérnök dolgozott ki a Philipsnél. A mágneses részecske leképezés (MPI) teljesen új és gyors vizsgálati módszer, amelynek érzékenysége akár két nagyságrenddel jobb a jól ismert MRI-nél. A szívnél és a koszorúereknél Bernhard Gleich és Jürgen Weizene-cker szerint technológiájuk jobb felbontású, valós idejű háromdimenziós képet ad, de a belek szűkületeinél és műtétek közben is kiválóan használható. A vizsgálathoz a páciensnek nanoméretű szupermágneses vas-oxid részecskéket tartalmazó folyadékot kell lenyelnie, majd a vizsgálat egy oszcilláló mágneses térben, egy 3D-s képalkotó szoftver támogatásával történik. A módszerhez, amelyet egyelőre sikeresen csak kísérleti állatokon próbáltak ki, még ki kell dolgozni a humán alkalmazáshoz szükséges berendezést, ám a Philips ehhez kellő garanciát ad a feltalálóknak.
|
Elvira Fortunato és Rodrigo Martins...
Heinz Troll/epo.org |
A nagyvállalatok azonban nem mindig érzékenyek az újdonságokra. Így volt ez a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vegyészmérnök professzorával, Robert Langerrel, aki a rákellenes hatóanyagok molekuláit biológiailag feloldható s így a gyógyszermolekulákat lassan kiengedő műanyag kapszulákba csomagolta. Az újítás azonban az Európán kívüli találmányok kategóriájának győztese szerint a nagy cégeket nem érdekelte, így kis cégekkel kezdett együttműködni. A célzottan a ráksejtekhez eljuttatott, érképződést gátló gyógyszerek Langer kapszulájával különösen az elsődleges agytumorok 52 százalékában fellépő agresszív multiform glioblasztómák ellen mutatkoztak hatásosnak, már a klinikai tesztekben 63 százalékos túlélést értek el a kontrollcsoport 18 százalékos gyógyulásával szemben. Az 1996 óta klinikai gyakorlatba bevezetett módszerrel máig több mint 20 millió beteget kezeltek. A több mint ezer találmányt jegyző Langer 28 évig tökéletesítette módszerét az MIT-n, majd több mint húsz biotech céget alapított.
A kis cégek innovációs előnyeiről beszélt lapunknak az interneten beküldött szavazatok révén a közönségdíjat elnyerő Helen Lee, aki korábban a nagy brit orvosdiagnosztikai cégnél, az Abbottnál dolgozott, de mint mondta, a 2-3 éves futamidejű újításokra fazonírozott ottani környezet nem kedvezett ötletének, ezért a Cambridge Egyetemen saját non profit start up céget alapított. Itt aztán szabadalmak sorával megtámogatva az évek során olyan, nukleinsav-alapú vértesztet dolgozott ki, amely igen egyszerűen és percek alatt tudja kimutatni az olyan kórokozókat, mint a HIV, a gonorrhea vagy a clamydia. SAMBA nevű technikája különösen a fejlődő országok elmaradott régióiban ideális, ugyanis a pontos eredményhez nem kell hűtés, szakember vagy klinikai felszerelés, a teszt működik párás vagy poros környezetben, s az eldobható kazettán megjelenő egy vagy két vonal azonnal jelzi a fertőzés meglétét vagy hiányát, a vonalak hiánya pedig a sikertelen próbát.
|
...a papíralapú elektronika kifejlesztésén dolgozik
Heinz Troll/epo.org |
Amennyiben Mrs. Lee tesztje a terhes nőknél kimutatja a HIV-et, az azonnal elkezdett kezelés megakadályozhatja a fertőzés átjutását a magzatra. A mindössze 15 euróba (4500 forintba) kerülő tesztet az Orvosok Határok Nélkül szervezet segítségével Malawiban és Ugandában már 41 ezer emberen próbálták ki. A megszállott Arsenal-drukker és szabad idejében kínai képeket festő Lee szerencsésnek tartja magát, mert lelkes kutatókat toborzott maga köré, mint ahogy abban is, hogy eddig mindig sikerült támogatókat találnia karitatívnak is nevezhető innovációjához.
Ugyan nem kapott díjat, mégis roppant innovatív egy portugál házaspár ötlete, a papírtranzisztor. A Lisszaboni Egyetem anyagkutató központjában dolgozó Elvira Fortunato és Rodrigo Martins arra jött rá, hogy a félvezető és a vezető komponens mellett a szendvicsszerű elektronikai szerkezet szigetelőrészeként papírt is használhatnak. Az alumíniumból készült áramvezető mellett a drága és környezetszennyező módon termelt félvezető szilíciumot lecserélték olcsó cink-oxidra, de céljuk szerint csak olyan alkalmazásokon gondolkoznak, ahol a hajlékony papír előnyei kézzelfoghatóak, mint az intelligens csomagolás, vagy járattörlés esetén önmagukat frissítő beszállókártyák, netán az időseket gyógyszerük beszedésére figyelmeztető címkék. A 2008-ban publikált első eredményektől még csak a prototípusig jutottak, de jelenleg egy 20 millió eurós uniós projektre pályáznak, amely a papíralapú elektronika fejlesztését tűzte ki célul, és ebből a pénzből egy kísérleti üzem felépítését tervezik.
 |
Anton van Zanten...,
Heinz Troll/epo.org |
A kis és közepes cégek kategóriájának győztes találmánya messze nem csak jótékony célokat szolgál. A dán kutatók arra jöttek rá, hogy a stroncium-klorid kristályrácsa szivacsként issza magába az ammóniát, amely így szilárd formába hozható. Méghozzá egy tenyérben elférő kis kocka akár 50 gramm ammóniát tud tárolni, ami hatvan liter ammóniagáznak felel meg. Ezzel az olcsó eljárással Tue Johannessen és Ulrich Quaade két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt a szilárd ammóniával hidrogént tárolhatnak, ami felszabadulva akár belső égésű motorok hajtására, akár elektromos járművek üzemanyagcelláihoz is alkalmazható. Ha pedig szabályozott módon a kockából az ammóniát dízeljárművek kipufogórendszerébe engedik, a környezetre káros nitrogén-oxidok 99 százalékából vízgőz és nitrogén keletkezik. Ezt eddig sem gázformájú, sem folyékony ammóniával nem sikerült ilyen hatékonyan megoldani. A szabadalomra alapított cég még nem dobta piacra a terméket, mert a vegyi folyamatot üzembiztosan alkalmazó haszonjárművet még nem találták meg. Mint elmondták, az autóipar sajnos elég konzervatív, nehéz áttörni az újdonságokkal szembeni ellenállást. A sikerhez cégüknek egy nagyvállalatra is szüksége van, de részvényeseik között ilyen is található, ami reményt ad a továbblépésre.
|
... akinek a menetstabilizátora eddig 260 ezer balesetet előzött meg Európában
Heinz Troll/epo.org |
Anton van Zantennek mindez már karrierje elején rendelkezésére állt. Amikor a holland kutató a Cornell Egyetemről a Bosch céghez igazolt, ott teoretikusnak nevezték. De már Einstein is megmondta: egy jó elméletből lehet a legjobb gyakorlat. A világcégnél olyan innovatív csapatba került, amely egy idő után kifejlesztette a jól ismert blokkolásgátló vészfékező rendszert, az ABS-t. Ez azonban nem kompenzálta a kocsi keresztirányú mozgásait. Márpedig a balesetek jó része ilyen túlpörgésekből adódik. Diplomamunkájára is gondolva ezért azt javasolta, kidolgozna egy ezt csillapító rendszert. Ötlete támogatásra lelt, s van Zanten 1987-re áttörést ért el, munkája nyomán megszületett a 2014-től minden európai kocsiban kötelezővé tett menetstabilizáló rendszer, az ESP. Ez ívmenetben korrigálja a jármű alul- vagy túlkormányozott viselkedését. Ennek érdekében a rendszer a vezető közbeavatkozása nélkül szabályozza a motor fordulatszámát, illetve működteti egyesével a fékeket. Ha például egy jobb kanyarban az autó orra kifelé sodródik, akkor a jobb első és a bal hátsó kereket fékezi.
A rendszer Van Zanten munkájának köszönhetően az évek múlásával egyre okosabb, könnyebb és kisebb lett. A régen majdnem ötkilós szerkezet ma bő másfél kiló és a tizedik generációját tapossa. Ma úgy tartják, az életműdíjat kiérdemelt van Zanten találmánya Európában eddig 260 ezer balesetet és 8500 halálesetet előzött meg, ezzel a biztonsági öv után az autók második leghatékonyabb biztonsági berendezése. Az első ESP-t 1995-ben egy S osztályú Mercedesbe építették be, s talán nem véletlen, hogy mint a 180 találmánycsokorral rendelkező mérnök elárulta, kedvence a saját Mercedese, igaz, az A osztályból.
