galéria megtekintése

Hawking: Nincs fontosabb a földönkívüli életnél

9 komment


Ötvös Zoltán

„Valahol a világegyetemben létezhet intelligens élet, érzékelhetik a fényeinket, tudhatják, mit jelentenek ezek. De az is előfordulhat, hogy jeleink egy élettelen űrben utaznak. Nincs fontosabb kérdés, mint az, hogy létezik-e élet másutt is az univerzumban. Élünk. Intelligensek vagyunk. Tudnunk kell a választ” – üzente a nagyvilágnak Stephen Hawking brit elméleti fizikus.

Stephen Hawking előadást tart
Stephen Hawking előadást tart
Neil Hall / Reuters

Magasabb fokozatra emelik a földönkívüliek utáni kutatást – jelentette be Stephen Hawking elméleti fizikus Jurij Milner orosz milliárdossal közösen, aki 100 millió dollárt ajánlott fel erre a célra. A Facebookba és más nagy reményű startupokba befektető Milner szerint a Szilícium-völgy erejét és innovációs képességét felhasználva át lehet kutatni az egész Tejútrendszert és még száz közeli galaxist. A tízéves akciótervet a Breaktrough Initiatives csoport indította útjára a londoni Royal Society hétfői ülésén.

A vezető tudósokat soraiban tudó csoport azt állítja, hogy ezen a területen ez lesz az eddigi legalaposabb tudományos kutatás. Azért most indul, mert technológiai fejlődésünk mára érte el azt a szintet, amikor képesek vagyunk fejlett tudományos módszerekkel kutatni a földönkívüli élet után. A programot bejelentő tájékoztatóról tudósító BBC szerint tízszer akkora területet szeretnének feldolgozni, mint az eddigi hasonló projektek, és ötször olyan széles rádiófrekvenciát pásztáznak majd, ráadásul százszor gyorsabban.

 

„A földönkívüli élet keresése a 21. századi tudomány legizgalmasabb feladata”

– hangoztatta a brit királyi csillagász, Lord Martin Rees, aki szintén részese a kutatásnak.  „A jelenlegi technológia lehetőséget ad számunkra, hogy megválaszoljuk az emberiség egyik legnagyobb kérdését: egyedül vagyunk, vagy sem?" – állítja Milner. A kutatás a világ két legnagyobb teleszkópját használja fel: a nyugat-virginiai Green Bank Telescope-ot és az ausztráliai (Új-Dél-Wales) Parkes Telescope-ot.

Hawking szerint nem elég megismerni az atomok titkait, a csillagok születését és halálát, a galaxisok mozgását, a fekete lyukak titkait. Ezek az ismeretek nem adnak magyarázatot minden jelenségre. „Megindokolhatják, hogy miért fénylenek a csillagok, de arra nem adhatnak választ, hogy miért látszanak fények a Földön. Ahhoz, hogy ezt az utóbbit megértsd, többet kell tudnod az életről, a szellemről.”

A világ legnagyobb teljesítményű teleszkópjainak használata mellett a vállalkozás a Kaliforniai Egyetem SETI@home világméretű hálózatát is használja, amelyben 9 millió önkéntes figyeli az eget és kutat élet után. A világ egyik legnagyobb szuperszámítógépe is a projektet segíti. A kutatók szerint ezzel az eszköztárral egy nap alatt gyűjthetnek annyi adatot, amennyit ezelőtt egy év alatt lehetett.

Ötven éve, 1960. április 8-án indult az első program, amelynek keretében a Naprendszeren kívüli intelligens lények nyomát kezdte keresni az emberiség.

Frank Drake vezetésével akkor irányították az első rádiótávcsövet egy közeli csillag felé, hogy az annak feltételezett bolygójáról érkező értelmes jelekre vadásszanak.

Azóta kiderült, hogy a bolygók, a víz, a szerves anyag és talán maga az élet sem ritka a Világegyetemben. De eddig intelligens élet nyomaira nem bukkantunk.

„Egy ilyen hatalmas helyen, mint a világegyetem, elég csak magunkra tekinteni ahhoz, hogy bebizonyítsuk: rendkívül valószínűtlen dolgok történhetnek és történnek is állandóan” - Stephen Hawking (b) előadását hallgatja Martin Rees kozmológus és Frank Drake csillagász a londoni The Royal Society fórumán
Neil Hall / Reuters

"Az eddigi keresés nem járt eredménnyel, aminek több oka is lehet. Talán maga a keresés nem zajlott elég tartósan és folyamatosan eddig, de az is elképzelhető, hogy a stratégiával is baj van. Fontos kérdésként itt az említhető, hogy vajon feltétlenül egy Földünkhöz hasonló bolygót kell-e keresni, méghozzá az úgynevezett lakhatósági zónában, vagy más irányba is érdemes lenne próbálkozni. Kiderült, hogy az élet bolygónkon is változatosabb, a »klasszikus felfogás« szerint extrémnek tekintett viszonyokhoz is képes alkalmazkodni. Elképzelhető, hogy a keresésben is szélesíteni kellene a skálát” – nyilatkozta az Origo.hu-nak Almár Iván csillagász, aki évtizedek óta részese ezeknek a kutatásoknak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.