Hawking: Nincs fontosabb a földönkívüli életnél

„A földönkívüli élet keresése a 21. századi tudomány legizgalmasabb feladata”

– hangoztatta a brit királyi csillagász, Lord Martin Rees, aki szintén részese a kutatásnak.  „A jelenlegi technológia lehetőséget ad számunkra, hogy megválaszoljuk az emberiség egyik legnagyobb kérdését: egyedül vagyunk, vagy sem?" – állítja Milner. A kutatás a világ két legnagyobb teleszkópját használja fel: a nyugat-virginiai Green Bank Telescope-ot és az ausztráliai (Új-Dél-Wales) Parkes Telescope-ot.

Hawking szerint nem elég megismerni az atomok titkait, a csillagok születését és halálát, a galaxisok mozgását, a fekete lyukak titkait. Ezek az ismeretek nem adnak magyarázatot minden jelenségre. „Megindokolhatják, hogy miért fénylenek a csillagok, de arra nem adhatnak választ, hogy miért látszanak fények a Földön. Ahhoz, hogy ezt az utóbbit megértsd, többet kell tudnod az életről, a szellemről.”

A világ legnagyobb teljesítményű teleszkópjainak használata mellett a vállalkozás a Kaliforniai Egyetem SETI@home világméretű hálózatát is használja, amelyben 9 millió önkéntes figyeli az eget és kutat élet után. A világ egyik legnagyobb szuperszámítógépe is a projektet segíti. A kutatók szerint ezzel az eszköztárral egy nap alatt gyűjthetnek annyi adatot, amennyit ezelőtt egy év alatt lehetett.

Ötven éve, 1960. április 8-án indult az első program, amelynek keretében a Naprendszeren kívüli intelligens lények nyomát kezdte keresni az emberiség.

Frank Drake vezetésével akkor irányították az első rádiótávcsövet egy közeli csillag felé, hogy az annak feltételezett bolygójáról érkező értelmes jelekre vadásszanak.

Azóta kiderült, hogy a bolygók, a víz, a szerves anyag és talán maga az élet sem ritka a Világegyetemben. De eddig intelligens élet nyomaira nem bukkantunk.

„Egy ilyen hatalmas helyen, mint a világegyetem, elég csak magunkra tekinteni ahhoz, hogy bebizonyítsuk: rendkívül valószínűtlen dolgok történhetnek és történnek is állandóan” - Stephen Hawking (b) előadását hallgatja Martin Rees kozmológus és Frank Drake csillagász a londoni The Royal Society fórumán Neil Hall / Reuters

"Az eddigi keresés nem járt eredménnyel, aminek több oka is lehet. Talán maga a keresés nem zajlott elég tartósan és folyamatosan eddig, de az is elképzelhető, hogy a stratégiával is baj van. Fontos kérdésként itt az említhető, hogy vajon feltétlenül egy Földünkhöz hasonló bolygót kell-e keresni, méghozzá az úgynevezett lakhatósági zónában, vagy más irányba is érdemes lenne próbálkozni. Kiderült, hogy az élet bolygónkon is változatosabb, a »klasszikus felfogás« szerint extrémnek tekintett viszonyokhoz is képes alkalmazkodni. Elképzelhető, hogy a keresésben is szélesíteni kellene a skálát” – nyilatkozta az Origo.hu-nak Almár Iván csillagász, aki évtizedek óta részese ezeknek a kutatásoknak.