A londoni Imperial College fizikusai azonban most azt állítják, hogy nagy teljesítményű lézerek és más eszközök segítségével igenis megoldható az ötlet. Steven Rose fizikus szerint lehetséges a fény anyaggá való alakítása, azonban senki se gondolja, hogy kézbe fogható, hétköznapi tárgyakat hoznak létre. Amit ígérnek, az csupán annyi, hogy szabad szemmel láthatatlan szubatomi részecskék keletkeznek.
Oliver Pike, a kutatás vezetője szerint a folyamat az egyik legelegánsabb demonstrációja Albert Einstein híres egyenletének, amely bemutatja fény és anyag kapcsolatát, ekvivalenciáját: „A Breit- Wheeler folyamat az E = mc2 legegyszerűbb bemutatója.” Csak éppen eddig nem sikerült megvalósítani laboratóriumi körülmények között. A plazmafizikus Oliver Pike eddigi munkái során fúziós kísérletekkel foglalkozott – tehát olyan problémára koncentrált, amelynek lényege az, hogy anyagból energiát állít elő. Tehát a most bejelentett ötlettel ellentétes irányban ténykedett.
A Nature Photonics című lapban most megjelent közlemény szerint –a tanulmányt a ScienceDaily tudományos portál idézte – a brit egyetem és a németországi Max Planck Magfizikai Kutatóintézet munkatársai több lépésben alakítják át a fényt anyaggá. Első lépésben egy aranylemezt elektronokkal bombáznak, hogy ezzel nagy energiájú fotonnyalábot hozzanak létre.
A következő lépésben a hohlraum (németül üres szoba) nevű, speciális aranyeszközre nagy energiájú lézert irányítanak, amely olyan fényt termel, amilyet a csillagok bocsátanak ki. Az utolsó lépésben az első fotonnyalábot beküldik a hohlraumba, ahol a két nyaláb összeütközik. A tudósok számításai szerint megfelelő beállítással akár százezer elektron-pozitron párt tudnak létrehozni.
A híradások szerint az elektron és pozitron előállításához két nagy teljesítményű lézerre és tökéletes vákuumra van szükség. Ilyen rendszer egy adott helyen pillanatnyilag sehol sincs, de a részleteiben nem publikált koncepció máris felkeltette a tudóstársak érdeklődését, így Pike reményei szerint egy éven belül mégis sor kerülhet a fotonok ütköztetésére. A The Guardiannek nyilatkozó brit fizikus szerint több olyan hely is van a világon, ahol némi fejlesztés árán elvileg megvalósítható az elgondolás.
Az egyik ilyen a New York állambeli Rochesterben található, 1970 óta működő Omega lézer, a másik a nukleáris fegyverek kutatását segítő aldermastoni Orion lézer. Az elképzelés valóban ígéretes, hiszen ma még elképzelhetetlen távlatokat nyitna egy olyan berendezés, amely fényből anyagot állítana elő. Egy ilyen eszköz segítségével a szub atomi részecskék viselkedését is pontosabban megérthetnénk.
Andrej Seryi, az Oxford Egyetem John Adams Intézetének igazgatója a brit lapnak a következőt mondta: „Csodálatos arra gondolni, hogy anyagból energiát, energiából anyagot készíthetünk. Vajon képesek leszünk-e a jövőben arra, hogy ezeket a formákat egymásba alakítsuk?” Pike szerint az első sikeres kísérletre legfeljebb egy évet kell várni.
Nincs új a nap alatt?
Ezt a folyamatot már régen megfigyelték – értékelte a bejelentést Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Természettudományi Kutatóközpont professor emeritusa. Az elektron-pozitron ütköztetőknél például ez a folyamat adja a legnagyobb háttérsugárzást. Amikor a nagy energiájú elektron és pozitron egymás terében szóródik és továbbrepül, akkor fotonokat lőnek ki, amelyek egymással kölcsönhatva, úgyszólván összeolvadva nemcsak elektron-pozitron párt, hanem különféle egyéb részecske és antirészecske párt keltenek. Ezt azzal magyarázzák, hogy a foton nagyon rövid időre részecske és antirészecske párrá tud alakulni. Ami ebben a bejelentésben igazán új, az az, hogy nem fotonokból, hanem izolált fotonnyalábok kölcsönhatásából képződnek a részecskék.
