galéria megtekintése

Félig olvadt szuper-Földet találtak

0 komment

NOL

Felfedezték az első olyan szuper-Földet, amelynek egyik féltekéje megolvadt, a másik pedig szilárd.

A NASA Spitzer űrtávcsövével figyelték meg az 55 Cancri e katalógusjelű, tőlünk nagyjából 40 fényév távolságra lévő bolygót. A Rák csillagképben található, a Földnél kétszer nagyobb és nyolcszor nagyobb tömegű planéta az első szuper-Föld, amelyen ilyen részletességgel sikerült kimutatni a hőmérsékleti különbségeket – adta hírül a Discovery News.

Fantáziarajz az 55 Cancri e jelű bolygóról és napjáról
Fantáziarajz az 55 Cancri e jelű bolygóról és napjáról
NASA

Az 55 Cancri e olyan közel kering a napjához, hogy egy év ott mindössze 18 napnak felel meg. Ráadásul a mi Holdunkhoz hasonlóan, mindig ugyanazt az oldalát mutatja központi csillaga felé, ezért a bolygó egyik felét állandóan perzseli a nap, míg a másik örökké árnyékban van. Ez drámai viszonyokat eredményez a bolygón: a napsütötte féltekén olyan forróság (2500 fok) van, hogy megolvadt a felszín. De még árnyékban is 1100 fokot mértek, de ott legalább nagyjából szilárd a felszín.

 

A hőmérséklet mindkét oldalon nagyjából állandó, amiből arra következtetnek a kutatók, hogy nincs légköre (legfeljebb nyomokban a sötét oldalon), ami a hőt átáramoltatná a hűvösebb régiókba. (Az ennyire szélsőséges viszonyoktól a Földet két olyan adottsága menti meg, amivel az 55 Cancri e nem rendelkezik: gyorsan pörgünk a tengelyünk körül, így valamelyik féltekét mindig éri a napfény, az állandó fűtésről emellett a légköri áramlatok is gondoskodnak.)

„Eddig nem találtunk a napjához ennyire közel keringő, és relatíve hozzánk is közel lévő bolygót, ezért az 55 Cancri e rengeteg lehetőséget kínál a kutatásokra”

– nyilatkozta Brice-Olivier Demory, a University of Cambridge's Cavendish Laboratory kutatója. Az még mindig rejtély, hogy miből van a bolygó, ismerte el a Nature-ben megjelent publikáció fő szerzője. Korábban arra tippeltek, hogy víz borítja, aztán meg arra, hogy gyémántból van. Most úgy vélik, a kőzetbolygó csaknem teljes felszínét láva borítja.

De azt sem igazán értik a csillagászok, hogyan lehet forróbb a bolygó annál, mint amennyire a csillaga felhevíti. A NASA szerint kell lennie még egy hőforrásnak – talán egy közeli gázfelhőnek –, ami megmagyarázza a bolygó szokatlanul magas hőmérsékletét. Ennek detektálásához viszont csak a következő generációs űrtávcsövek – köztük a 2018-ban debütáló James Webb teleszkóp – lesznek képesek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.